MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1959

1959-01-03 VB_52 - 1959_VB 52/8

» előtt a nemzetiségiek túlnyomó többsége mezőgazdasági munkásként, cselédként tengette életét* A felszabadulás után ugyanúgy részesedett a földreformbői s más gazdasági juttatásokból, mint a nem nemzetiségi dolgozd. S bár a régi vezetés gazdaságpolitikai hibái közöttük is éreztette hatását, alapvetően azonban nem Ingatta meg őket. Ezt az is bizonyltja, hogy az ellenforradalmat elitélve egysógesen léptek fel, s vettek részt a konszolidálás folyamatában. A nemzetiségiek életszínvonalának növekedése még nagyobb, mint a maorarajku lakosságé, /pl. Kondorosnn a nincstelen nemzetiségiek zöme középparaszti s intre emelkedett* Békéscsabán a nemzetiségi munkások kb. 5o #-a saját házzal rendelkezik, 2o J&ának 1-2 kat. h-ig földje van. Az agrárporoletárok többsége tsz-be lépett./ Általában a szlvoájc nemzetiségiek közül igen sokan termelőszövetkezetbe tömörültek. /Békéscsaba, Tótkoralés, Szarvas, Kondoros, stb./ Gazdasági helyzetük tehát megnyugtató, annak ellenére, hogy a telepítésekkel különböző gazdasági-, vagyoni- és tulajdonjogi sérelem árte bizonyos részét. A jelenlegi vizsgálat során ezeket a sérelmeket csak szórványosan tapasztaltuk. Megyénkben a nemzetiségiek kulturális felemelkedését 3 köfcép- és lo általános Iskola szolgálja, ahol anyanyelven folyik a ta>Stừ gz

enklvül több mint 4o élt. iskolában vannak nemzetiségi nyelvoktatások. Több szülő résÍérői tapasztalható ellenvetés az iskoláztatással kapcsolatban. "Nem érdemes szlováknyelvü középiskolát végezni, mert a tanuló úgyis záékutcába kerül, mivel tanulmányalt csak magyar egyetemeken folytathatja," Ez a felfogás teljesen helytelen, mert van lehetőség az anyanyelven történő továbbképzésre, /pl. a békéscsabai szljfovák gimnáziumban végzett tanulók közül 43 jelentkezett továbbtanulásra, s ezek közül 22 nyert felvételt pedagógusképző nemzetisági karra./ A fenti nézet eredményezi azt, hogy a nemzetiségiek arányéhoz képest viszonylag kevés az anyanyelvű iskolákba való beiratkozás. Ehhez hozzájárul még az, hogy az iskolák nem kapnak kellő segítséget, 8 hogy könyv- ás nevelőellátottsága gyengébb. Nincs még tervszoriien megoldva a nemzetiségi nevelők szakmai- és politikai továbbképzése. •A nyelvmüve lő sü£

e

£supán az iskola az egyedüli bázisa. Ez azonban nem kielégítő. ..evesen ismerik az Irodalmi nyelvet, s alig ismeretesek saját nemzeti irodalmuk nagyjai. /Goethe, Heine, Ümineeeu, Stur.JÍ általában sajátosan beszélnek, az f »i~^3tl(prWO í