MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1958

1958-10-11 VB_46 - 1958_VB 46/34

helyzetük és közéleti szereplésük* nem mutat számbavehető különbséget a magyarnyelvű dolgozókkal szemben, - hátrányokat pedig egyáltalán azért a még ható nacionalista nézetek nem a lenini nemzetisági politika megyénkbeii torzításaiból, megsértéséből adódnak elsősorban. művészeti mozgalomban a szocialista igényesség és a közönség műértő szinvonala között még nagy a különbség. Sajnos a közönséget még döntő többségben polgári izlésü és felfogású tömeg adja. Ennek folytán az álhumanista ^politikamentes" színdarabok, filmek állnak az érdeklődés középpontjáBan. Az öncélú szórakozás aránytalanul nagy tért hódit a nevelő jellegű darabokkal szemben. Az ellenforradalom eszmei kártevése a 'munkások és parasztok elmaradottabb rétegeiben található meg, különösen azáltal is, hogy a csak szórakoztató jellegű daröbok igénylésének adnak hangot. Ezen a ponton találkoznak a polgárság jelenlegi felfogásával és más, elvi-politikai jellegű kérdésekben is jobban hatásuk alá kerülnek. Kulturális tömegmozgalmunk különösen 1952 óta hanyatlott. Olyan jól működő országos hirü üntevékeny együttesek bomlottak fel,mint a dobozi, örménykúti és sárréti ének- és táncegyüttes. A nemzetközi szerepléseiről ismert Balassi együttes működése és hatóköre alaposan elhalványult és ma a létért harcol. Több működő öntevékeny együttesünk aktivitása időszakos. Inkább különböző versenyekre készülés alkalmával folyik rendszeres munka és kevésbé az év egésze folyamán. Jelentős lendítőerő volt a megyében az ellenforradalom után megrendezett énekesek,- táncosok- és szinjátszók találkozója az öntevékeny együttesek részére. Az ismeretterjesztés hatékonyabb formáinak keresése, valamint számban és minőségben történő fejlesztése is hozzájárult ahhoz, hogy a politikai-gazdasági konszolidációt követően egyre több embert vonjunk be céljaink megértésére és támogatására. Kulturális tömegmunkánk eredményesebbé tételéhez szükséges az, hogy a még meglévő jobboldali hatásokkal szemben egységesen állithassuk oda a munkások-, parasztok- és értelmiségiek egységes véleményét. Több, ma még ható revizionista nézet hatékony leküzdése azért' is megy nehezen, mert az értelmiséggel szembeni viszonyt olykor szektás magatartás jellemző, máskor peai^ az értelmiségiek részéről történő nagyfokú passzivitás az akadálya. Mihamarabb rendezni kell ezt az egészségtelen állapotot helyzet-viszony alapon. Ezért segitjük a megye értelmiségének a közösség életében való aktivizálódását, a párt*- ós állami vezetők, a fizikai dolgozók és értelmiségiek baráti, elvtársi együttműködésének erősödését. E célból az ellenforradalom után értei2>Ci