MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1958

1958-01-06 VB_27 - 1958_VB 27/31

- lo olyan -fiatal van, aki tagja lehetne a KISz-nek. Ezzel szemben csupán 13 tagja van. E községben az országos pártértekezlet határozatát meg sem tárgyalták. Gál elvtárs az egyik ta

c

gyülésen "hozzászólásában" beszélt az országos pártértekezlet határozatának lényegéről. /Megjegyezzük, hogy amikor megkérdeztük, hogy mit tart ő a határozat lényegének, nem tudott rá válaszolni./ A Kisz-hez hasonlóan nem, vagy alig foglalkoznak más tömegszervezetekkel: a Hazafias Népfronttal, Nőtanáccsal, tanács és fölumüvesezövetkezetekk^l. Jellemző, hogy több községben a kommunisták, funkcionáriusok feleségei nem tagjai a Nőtanácsnak, gyermekeik a KISz-nek. Valamivel jobb a helyzet a tömegkapcsolatok szempontjából Battcnyán, Medgyosegy házán, Eleken és Dobozon. Battonyán és Eleken pl. kezd megfelelően dolgozni a KlSz és a Nőtanács. Az utóbbi községben nagyon helyesen a párt olyan mejaizásokat ad a KISz-nek, hogy a psrkositásban, romeltakaritásban, stb. járjanak élen. Medgyesegyházán maga pártszervezet kezdeményezte a község egész lakossága szempontjából fontos társadalmi munkákat* járuaopités, darálóépités, stb, Azonban e községek pártszervezeteinél sem képezi a tömegkapcsolatok ápolása a párt«munka gerincét. « vizsgált községek mindegyikében /még Gyoméin ós Dévaványán is/ a leggyengébb pont a réta^agitáció. Céltudatosan a falusi lakosság különböző rétegeivel sehol nem foglalkoznak. Nagyon komolyan rontja a párt és pártonkivüli dolgozók viszonyát az, hogy több helyen /Battonyán, Kuná^otán, stb./ vezető munkakörben lévők részegesek, durvák, az utoán vagy korcsmában verekednek, stb. Mindezek miatt ugy látjuk, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az egész megyében az Országos pártértekezlet határozatával kapcsolatban a t g^apcsolatok fejlesztésére

. Ugyancsak nem mondható az, hogy a Központi Bizottság Agrártázisekről szóló határvzata ma már a mezőgazuasággal kapcsolatos párt ós tanácsi munka alapját képezné. A vizs

u

ált községek közül egyedül Dobozon nem ismertették még az agrártéziseket a falu lakosságával. Azonban ott is, ahol ismertették* au ismertetésen tul nem sokat tettek, pártnapokonk falugyűlésen, vagy más formában "beszélgettek róla", de részletesen, alaposan nem tanulmányozták és nem használják fel a mindennapi munkában. Ennek olyan technikai oka is van, amelyért nem a falusi elvtársak, hanem mi, az országos, megyei és járási szervek vagyunk felelősek. Az ti., ho^y olyan nagy községben, mint pl. Kunágota, összesen 6 p^l^ányban van me

0 az a^rártozisekről szóló határozat. Ilyen körűimé-