MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1958

1958-01-06 VB_27 - 1958_VB 27/27

teink zöme azonban elzárkózik tőlük, nem neveli, fejleszti politikailag a falusi lakosság e rétedét. Termelési problémáikkal foglalkozni kullene ós su^iteni őket, iío

L

.y - eslsősorban a nagyközségekben kisipari szövetkezetekbe tömörüljenek. Ez utóbbinak a mi rendeleteink is akadályai, /lo kisiparos esetében engedi csak meg a kisipari szövetkezetet, holott kisebb községben nincs lo kisiparos./ ^

z osztályellensé

g nyilt

an ma már nem t

árnaa

. E formája az ellenség támauásának csak elszórtan mutatkozik. T

evékenységének nagy r

és

s

ót képezi; a rémhire

k terjcsztés^

t a s

zocialista szektor fejlesztésén

ek a h

átráltatása. Titokban igyJteznek lebeszélni a dolgozó parasztságot a tsz-be való belépésről, felnagyítják a tsz. ténylegesen meglevő hiányosságait, stb. i különböző hegyeken megbúvó ellenség /pl. állami gazdaságokban, földműves szövetkezetekben, élelmiszeripari vállalatoknál, stb,/ nagy erőt fejt ki a korrupció ós a lqpások segitésében, az állami tulajdon pocsékolásában, olyan irányban is próbál i gozni, hogy igyekszik lej aratni' a munkás-paraszt vezetőket, vagy része sévé tenni bizonyos korrupción cselekedeteknek. Élénk tevékenységet fejt ki falun a Klerikális reakció is. Igyekszik növelni befolyását a fiatalság, az asszonyok, de általában az egész falusi lakosság körében. A különböző egyházi szertartásokon való részvétel növekedett. E kérdés a párton belül sincs rendben. Több helyen a párttagok is beirat ják gyermekeiket hittanra, sőt résztvesznek templomi esküvőkön, bórmálásokon ős istentiszteleteken. E területen is - akárcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében - teljes a passzivitás pártszerv vezetőink, kommunistáink részéről. Falun a burzsoá és a kispolgári nézeteknek mély gyökerei vannak - amely a kisárutermelésből nap mint nap ma is táplálkoznak. E nézetek hatnak és befolyásoiják a szocialista szektorban dolgozó embereket, sőt a párttagságot is. Erősen él még a falun a kisparaszti gazdaságok stabilitásának elmáiűte, s az, hogy a magyar parasztéiból idegen a szövetkezet, a kolhoz. # nacionalizmus, sovinizmus az irredentizmusnak a magyarázkodásnak is sok megnyilvánulásával lehet talál kőzni. Lebecsülik, s különböző megjegyzéseket tesznek az ittlakó nemzetiségekre./pl. Elek községben:"a románok kezében van a pártvógrehaj tóbizottság", vagy "mit k^r

c

s az a sváb ebben a funkcióban", stb. E burzsáá nézetekkel szemben nam folyik megfelelő szinvonalu politikai harc. k járás, de m&* inkább a község vezetői nem látják, hogy a nézetek elleni h:,rc - az_osztálvharcj&gik legfon

tosabb formája s e bur g I BÉKÉS WEGYE;: _LEVÉi.TAR j