MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1957
1957-10-12 VB_21 - 1957_VB 21/18
• t •• baromfiiparban a,berrem ezés óta többször volt bér és normarendezés is, de ebbe nem vonták be a szakszervezetet, csak utólag közölték velük, hogy ez a minisztérium utasitása volt • A Mezőhegyesi Cukorgyár igazgató j* pl, olyan álláspontot képviselt, hogy a bérrendezéseknél nem vonta be a szakszervezetet, amelyre többeközött törvényerejű rendelet is van, hanem csak amikor a besorolásokkal elkészültek, szóltak az übl. d nöknek, h ogy nézze meg olyan megjegyzéssel, nogy »a bért azt ugyan ón adom, de jó ha a szakszervezet is tud rőlla." Általába az a tapasztalat,, hogy az 1 főre eső átlagbérellenorzés nem-mindég ad tiszta képet arról, hogy a vállalat hogyan bérezi a dolgoz4kat. A szezon jellegű üzemeknél mint pl. a baromfifeldolgozó V-nál, malomnál, cukoriparnál, de még a kenyérgyárban is amikor kevesett a,léts2aa^ ás több olyan dolgozó van a vállalatnál, akinek a szakképzettsége magasabl: kevesebb kisegítő és betanított dolgozó van, magasabb az átlagkereset* A vállalatnak igaza van abban, hogyha létszámcsökkentés van, nem a jó szakembereket fogja elküldeni, hanem azokat, akiket utánna is pótolni tud* összefoglalva! Az átlagbér ellenőrzés bevezetése és alkalmazása megyénk ipari üzemeibon fojnak. 1-2 felsorolt űzőmtől eltekintve a törvényes rendelkezéseknek megfelelően végzik* Meg kell mondani azt, hogy a szakszervezeti aktivák nem sok agitációs munkát végeztek a dolgozok között az átlagbérellenorzés betartásának jelentőségéről, s azokon a helyeken, ahol visszahuzások történnek, a dolgozók hangulata nem a legj* \ Nycrességrészesedés; A nyeresség részesedés feltételeit a 133/1957/lK.lö/ pénzügyminiszteri rendelet szabályozza: Az a vállalat, amely 1957. II•-IV'* negyedévébea ténylegesen nagyobb haszonara tett szert,, mint 1956* első, ós III* negyedévében, a többletnyerességból a dolgozót is részesítse* A nyerességrészesedés rendszere n épgasdaségunkban újszerű, anyagi ösztönzés megvalósítását jelenti* Ismeretes, hogx bérrendszerünk többnyija termelés mennyi ségi növelését segiti elő. A nyerességrészesedés rendszere viszont mennyiségi ösztönzésen kivül a gazdaságosságot helyezi előtérben* Azoknak a feladatoknak & megoldására ösztönöz, melyre jelenlegi bérrendszerünk nem eléggé serkent* Vállalataink többsége kidolgozta a nyeresség üzemi elosztásának módszerét* Az alapelv, h ogy mindenki a nyerességhez történő hozzájárulása arányában részesüljön a többlet nyerességból. A GyulaiHarisnyagyár igen helyesen brossura formájában kidolgozta, hogy mit kell teljesíteni, az , üzenf különböző területein a dolgozóknak ahhoz, hogy az,év végén nyeresseget »tudjanak osztani, és ezt a munkaverseny agitaci ójánál felhasználj ak. A legtönb nagy vállalat szintén kidolgozta vállalati szinten a feltételéé ket, és azt a dolgozókkal termelési tanácskozásokon tudatták. Lemaradás ' van a helyiipar vonalán, aholcsak a napokban kapták meg erre vonatkozóan hogyan kell a feltételeket kidolgozni .A II. negyedévi beszámolók arról \ tanúskodnak, hogy a nyeresség részesedés rendszere helyes, a jövedelmezőség szépen alakul. A Békéscsabai Tatarozó Vállalatnak a II. negyedév régen a nyeresség rószesedés'összege 25*600 Ft. volt, a vállalat azzal számol, hogy év végén 80-100*000 ¥t-ot tud kimutatni. A Malomipari Vállalatnál az első félév alapján kb. 2 hétre volt kilátás, de a II* félévéén nincs annyi termelés, mert a raktárak tele vannak liszttel, emiatt tervüket teljesíteni nem fogják tudni, és ezért valószínű, hogy ár végére nem lensz nyeresség* A textil üzemeknél általában 1 héttől 10 napig terjedő nyeresség részesedéssel z rták le az első félévet. A Vasipari Vállalatnál 2 hét, Ruhagyár 1 hét, Bánya i£S 2 hét, Cementipari Vállalat,3 hét, Hulladékfel dolgozó V<-nál 3 hót volt,kb , amit af ólévi zárás után fizetni tudtak volna*'A kisebb helyiipari vállalatoknál 1-2 nap nyeresség elosztást mutattak ki* Tapasztalatunk az, hogy a vállalatok részéről komoly agodalómmal fogadják a nyerességrészesedés ről szóló rendeletet, és nem merik nagyon fe^fgfíg Sfi^ífM^tlitíl^ í!fzneí nak tiSzta * épet * és kitud «*» •» I
