MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1957

1957-09-26 VB_19 - 1957_VB 19/5

A következő, amit a KISz tevékenységónéi fel akarunk vetni, hogy egy­reinkább kezd kialakulni a programa, politikai viták, ahol a fiatalok tanulnak ós jól érzik magukat. Ezen a téren még vannak negativumok. Foglalkozni akarunk azzal is, hogy a KISz megalakulása ós eredményei ellenére vannak jelenségek, amelyek nyugtalanítóak, például a befelé­fordulás. Igaz, ho^y a megyei ifjúsági találkozón 2.ooo KISz tag mel­lett 6-8000 fiatal vett részt, járásonként 2oo-3oo KISz-tag van és a találkozókon 2.ooo-en vettek rószt. De mégsem foglalkozunk megfelelő­en a kivülállókkal. Van olyan tapasztalat a munkás és paraszt fiata­lok között, hogy egy része közel áll a KISz-hez, jönnének a KlSz-be, de a KI s z-tagok nem forduljak hozzájuk. Nem rendeznek olyan gyűlése­ket, ahova meghivnák őket. Ha a KISz-be vesznek fel tagokat szinte­kifaggatják mindenről, AZ orosházi járási úttörő titkárt másfélórai vita után vették fel, szinte kibelezik a jelentkezőket. Ez abból is adódik, hogy a KISz vezetők és tagok féltik a KISz-t, hogy olyan lesz, mint a DISz volt, hogy öntjük bele a tagokat ós később program hiány miatt kilépnek. Annyira féltik a KlSz-t, hogy ártanak "fele. A KISz vezetők azt mondják, hogy jübb volt a szervezet akkor, amikor csak 2o-an voltak, mint most, amikor 7o-8o-an vannak. Amikor megala­kult márciusban a KISz 25 taggal, akkor ment a munka, plakátragasztás stb. Most sokna vannak, nem tudnak nekik munkát adni, taggyűlésre el­járnak ós ezzel be is fejezték. A KISz alapszervezetek nagy többségének nincs olyan programja, amely a község ifjúságát, de még a KISz tagságot sem foglalkoztatja. Vannak ilyen irányú kisérletek, hogy foglalkoztassák az összes tagot, de ez nem jellemző. 1 Felvetjük azt, hogy a KISz vezetők ós tagok helyzete, joga az ifjú­ság között semmivel sem több, mint a többi fiataloké. Ne legyen a szer­vezetben elbizakodottság, ha egy kis eredményt érnek el. Szerények le­gyenek a KISz vezetők. A KISz szervezetek jó munkájának előfeltétele a szülők és társadalmi szervek megnyerése is. A fiatalság ügyét társa­dalmi üe,gyó kell tenni. A nevelés egyik fő formája a párt iránti szeretet elmólyitóse az ifjú­ság között. Az októberi események ideje alatt az ifjúságot igyekeztek elforditani a párttól. Népszerüsitgük a fiatalok között a forradalmi tradiciókat, a megye munkásmozgalmát. Megismertetjük a fiatalokkal, hogy a párt politikáját nem lehet megcáfolni, pl. a birtokviszony, iskolapolitika stb, az októberi események alatti zür-zavart tisztáz­zuk a fiatalok agyában. Bemutatjuk hogyan nézett ki a nacionalizmus, sovinizmus, cinizmus. Ezzel szemben bemutatjuk a proletár internaci­oaalizmust, az álhazafiságot és proletár hazafiságot. Cinizmus és nyu­gat felé fordulás van néhol. Az ifjúság sokrétű nevelése, természettudományos előadáson keresztül, erkölcsi előadások, kulturális, sport és honvédelmi téren, divatbe­mutatókon. Bemutatjuk az ifjúsági szervezetben is a munkásifjuság a vezetőerő. Az osztályöntudat felébresztése, a munkásfiatalok ahhoz az osztályhoz tartoznak, amely a vezetőerő. Érdekvédelemmel kapcsolatban, márkónt vetődik fel, mint a iaapitalista országokban. A KISz szervezet az egész üzem ifjúságának érdekét képviselje. Az ifjúságban kialakitani a he­lyes versenyakciót. Kevés a KI s z-ben a parasztfiatal aránya. A parasztfiatalokat érintő különböző körökbe, mint ezüstkalászos tanfolyam stb. ide be kell von­ni őket. Tanyavilágban a KISz szervezet létrehozása. Foglalkoznánk a lányok helyzetével, lányprogramot dolgoznak ki. Foglalkoznánk a fia­tal értelmiségiek bevonásával, tanitók, műszaki értelmiségiek. *el-

Next

/
Thumbnails
Contents