MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-06-10 PB_176 - 1989_PB 176/94

"BELSŐ HASZNÁLATRA" MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Látta: ._ ff BÉKÉSCSABA -A

8

—' /** PB/5/3,/g/1989 titkár TÁJÉKOZTATÓ a MNOT IV. Országos Nőkonferenciára való előkészületről Békés megyében A MNOT kérésére 1989. április hó közepén kezdtük meg egy megyei előkészitő bizottság szervezését. A korábbi gyakorlatnak megfelelően elsősorban a területi nőreferensek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek segitségét kértük, egy a megyénk területeit és rétegződését megfelelően képviselő koordinációs bizottság alakitásához. A MNOT kéréséről, a megyei előkészitő bizottságba való javas latkérésrő 1 tájékoztattuk az országos tanácsban megyénket képviselő tanácstagokat, egyben segitségüket kértük az előkészület feladatainak megoldásához. A területi szervek által javasolt 35 főt 1989. április 13-án hivtuk össze, ez alkalommal alakult meg a megyei előkészitő bizottság. Elnöke Illésné Urbán Dorottya Békéscsaba, tagjai: Kecskeméti Imréné Orosháza, és Galambos Katalin Füzesgyarmat. A vezetőség április 27-én feladattervet készitett az előkészületi munkák tervszerű végzése érdekében. A bizottság tagjai által, ill. a helyi társadalmi és tömegszervezetek képviselői segitségével szer vezett fórumokon résztvevő több mint looo érdeklődő megismerkedett a MNOT megújulási programjával, 39o fő mondta el társadalmi környezetbe helyezett véleményét a program kapcsán. A különböző szintű fórumokon megfogalmazódott, hogy a pártirányitással működő nőmozgalom eredményeket is hozott a nő-, ifjuságés népességpolitikában, de ezek jelentősége mára az általános válságban összezsugorodott. Kritikaként fogalmazták meg, hogy a családokat s benne a nőket jobban sújtó kedvezőtlen döntések sora bizonyltja, hogy felső szinten a női érdekvédelem nem elég markáns és eredményes. A nőmozgalom eddigi közvetlen pártirányitása helyett támogatásra talált a MNOT szervezeti átalakitása, hogy a jövőben önálló jogi személy

ként, szövetségi rendszerben uj név alatt müködve országos érdekegy

eztető és érdekképviselő szerv legyen. Összegezhetővé váltak a megyénkre jellemző tendenciák - elsősorban a gondot jelentők, mint: a képzettség, foglalkoztatás, a bérarányok, oktatás, képzés- átképzés, infrastruktúra, kistelepülések alapellátottságának elmaradása más térségekhez képest. l