MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-02-28 PB_172 - 1989_PB 172/11

- 10 állásponttal próbálják feledtetni azokban a körökben, ahol mozognak, tevékenykednek. Erre hozott néhány példát is: a Magyar Nemzet főszerkesztőjét. A vezetésben a kollegalitásnak, mint alapvető elvnek működnie kell. Azzal kapcsolatban, hogy reform kell ebben az országban vagy rend, véleménye szerint reform-rend, a gazdaság normális működési feltételeinek a megteremtéséhez. Hangsúlyozta, hogy nem a sajtót kell szidni, hanem a politikai zűrzavart, amely okozója a sajtóban tapasztalható jelenségeknek. Javaslata a jelenlegi helyzetből kivezető útra, hogy meggyőződése szerint a vívmányokhoz kellene ragaszkodni és nem a hatalomhoz elsősorban. Arra gondolt, amit a magyar nép az elmúlt négy évtizedben létrehozott. Egy rövid program kellene, a Központi Bizottságba kooptálni kellene 10-15 fő nagy tekintélyű személyiséget, valamint szükségesnek tartaná, hogy a Politikai Bizottság vizsgálja felül saját alkalmasságát, és ha szükséges a megfelelő változtatásokat eszközölje. Elmondta, hogy ma a legnagyobb szektánsokból és túlteljesítőkből válnak a legnagyobb reformerek. Berend T. Iván azt kérte, hogy ne egy vagy kétszavas rövidítés legyen a kommünikében az 1956-os eseményekről, hanem hoszszabb fejezetben történjék ennek a kinyilatkoztatása. Idézte, hogy az 1956. november 1-i Kádár János beszéde egyszerre szólt az eseményekről úgy mint dicsőséges forradalom, és erősödő ellenforradalom. Említette, hogy valószínűleg felülvizsgálatra kerül a Szovjetunió Kommunista Pártja és az MSZMP megegyezése alapján a szovjet fél döntése az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, nevezetesen az 1956. november 2-ai SZKP Politikai Bizottság ülése, amely a másodszori bevonulásról döntött. Ezen résztvett Kína képviseletében Liu Sao-csi államfő is. Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy nagy hiba volt a Gerőt megerősítő kormány döntése, amely gyengeségében azonnal a Szovjetunió beavatkozását kérte akkor, amikor még a magyar honvédség alakulatai bevetésre alkalmasak és készek lettek volna. Helytelen volt. A hadseregre vonatkozó elmarasztaló megállapításokat nem fogadja el - az akkori hadseregre vonatkozókat, próbálta bizonygatni, hogy 1956 második felében 16.000 tiszt tette le a tiszti esküt. Tehát nem a hadsereg volt elbizonytalanodva, hanem a párt, a zűrzavaros állapotok lehetetlenné tették a hadsereg fellépését. // 5K£$/