MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1987
1987-06-24 PB_160 - 1987_PB 160/47
- 4 Az építőanyagipar megyei vállalatait a folyamatosan nüvek vó termelés, a javuló eredmények, a viszonylag jó munkaerőeilstottság jellemezte 1986-ig. Tavaly azonban - volumenben, termék sorok alapján számolva - kismértékű visszaesés kövekezett be, s a Kemikál Újkígyósi Gyára kivételével csökkent a vállalati illetve gyári nyereség is. Az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára termelését és gazdálkodását az elmúlt két évben külső és belső problémák nehezítették. Csökkent termékeik iránti kereslet, növekedtek a minőségi követelmények, szigorodtak a gazdálkodás feltételei. Nőtt a felújítások miatti termeléskiesés és költség. A gyár vezetési egységé nek tartós megbomlása, a szervezet működésének rugalmatlansága miatt a feltételekhez való igazodásban kivárást és ellenállást jelentett, amit általánosan súlyosbított a fedezetlen bérkiáramlás. A helyzetet felismerve a megyei pártbizottság vágrehaj tőbizottsága 1987. február 13-i határozatában feladatul szabta meg az üzemi pártbizottságnak és a gyár igazgatójának a vezetés egységének megteremtését, illetve az azt akadályozók elleni határozott fellépést. Kérte ehhez az Üvegipari Művek vezérigazgatójának támogatását is. A Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat az elmúlt évbe mind téglából, mind cserépből kevesebbet gyártott, mint 1985ben. A téglatermelés visszaesése a mérsékeltebb kereslettel, a cseréptermelésé pedig a korszerűtlen technológiával, ill. az it dolgozók számának folyamatos csökkenésével indokolható. 1986. decemberében elkészült a vállalat új, korszerű, automata cserép gyára Békéscsabán, több, mint 300 millió Ft-ért. A nagy kereslet miatt azonban a nehéz fizikai munkával járó cseréptermelést még nem lehetett megszüntetni, de már lényegesen kevesebb cserép ká szül a hagyományos módon. A vállalat nyeresége csökkent, 198á-ban az 1 millió Ft-os sem érte el. Ennek oka elsősorban a költségek jelentős növekedése, pl. az árképzésnél figyelembe nem vehetőké 2,5-szeresére nőtt, de ezek egy része a vállalati gazdálkodás gyengeségére is viszszavezethető. (JQ~