MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1985

1985-01-08 PB_147 - 1985_PB 147/34

- 21 a kárpitozott ülőbútor, csökkent a női cipő, a férfiing termelése. Az élelmiszeriparban a feldolgozottabb mezőgazdasági termékek részaránya emelkedett. Legdinamikusabb a sertéshús, a vágottbaromfi, a gyümölcskonzerv, a száraztészta, a cukor és az üditő italok termelésének emelkedése. A termelés növekedése a létszám és a beruházások csökkenése mellett a termelékenység évi 4 %-ot meghaladó javulásából adódott. Átlagot meghaladó a termelékenységnövekedés a szövetkezeti ágazatban, valamint a nehéziparban valósult meg. A termékszerkezet váltásta Központi Bizottság határozata alapján hozott intézkedések, valamint a piaci igények kényszeritő hatása váltotta ki. A népgazdasági egyensúly javitását elősegitő folyamatok kibontakozása megkezdődött, az export növekedése dinamikusabb a termelés növekedésénél, meghaladja az évi 3 %-ot. Az exporttermékek aránya elsősorban a húsiparban és a gépiparban nőtt. Ebben a Gyulai Húskombinát, valamint a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat exportteljesítménye volt meghatározó. A könnyűiparban értékesítési nehézségek, alapanyaggondok /minőség, ár, beszerzési nehézség/,az épitőanyag iparban a belföldi ellátás javitása mérsékelte az exportot. A kedvezőtlen piaci viszonyok ós alacsony exportárak miatt az exportárbevétel a kiszállított termékmennyiségnél mérsékeltebben nőtt. Az egyre nehezedő értékesités ellenére a gazdálkodó szervezetek piaci tevékenysége javult, aktivitásuk fokozódott. Ezt központi és helyi intézkedések is segitették. A fokozatosan szigorodó gazdasági szabályozás, az anyagellátás zavarai, az importbeszerzés nehézségei, az egyre jobban kiéleződő háttéripari problémák és az emelkedő árak elkerülhetetlenné tették a költségek növekedését. Ezt a takarékosabb gazdálkodás csak részben ellensúlyozta, emiatt a nyereség növekedése lelassult.elmaradt a termelés növekedésétől. Egyre jobban kiéleződtek a vállalatok ós szövetkezetek gazdálkodási problémái: a körülményekhez nem kellő alkalmazkodás; a műszaki fejlesztés gyengeségei; a piaci igényekhez és minőségi követelményekhez nem elég gyorsan igazodó termékszerkezet; a termelésszervezési, munkafegyelmi ós vezetési hiányosságok; a soktelepes szervezetek