MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1984

1984-10-24 PB_145 - 1984_PB 145/30

- 4 meknevelés feltóteleinek javítása érdekében is. Az is igaz* hogy a családok Jövedelme* a családi háttér* a műveltség és az életmódbeli különbségek még erőteljesen differenciálják a fiatalok pályaválasztási* továbbtanulási lehetőségeit. önálló életfeltételeik megteremtésének esélyeit. Nem keveset tettünk* de az erőfeszítések ós a tagadhatatlan eredmények ellenére sem tudtuk megteremteni több elhatározott feladat megoldásának feltételeit. Az ifjúságpolitikai intézkedések nem mindig épültek be megfelelően az alapvető gazdasági és szociálpolitikai döntésekbe. A végrehajtás során héhány kérdésben hibás szemlélet nyert teret. Ezek egyike az ifjúság fogalmának indokolatlan kiterjesztése. A vitákban gyakori* bár nem uj kérdést kit tekinthetünk fiatalnak? Mit kell értenünk az ifjúság fogalma alatt. Valójában talán nem is a pontos definíció hiányzik. A kérdéssel mégis foglalkozni kell* mert az* hogy kit tekintünk fiatalnak* lényegében azt is meghatározza, hogyi mi tekinthető ifjúsági problémának. A köztudat és Jogszabályaink többsége szerint le fiatalnak számit az* aki még nsm töltötte be 35. életévét. Az aktív keresőknek csaknem fele közéjük sorolható* El kell gondolkodni azon* hogy helyes-e érett* felnőtt* nemegyezer 10-16 éve dolgozó embereket az Ifjúsághoz sorolni? Az a vélemény alakult ki* hogy nem* mert ez a szemlélet vezet oda* hogy speciális ifjúsági gondot keresünk akkor is* amikor a társadalom egészét érintő kérdésről, például a bérrendszer problémáiról van szó. Biztos* hogy a feszültségek* az ellentmondások nem oldódnak fel csupán attól* hogy azokat nem tekintjük ifjúsági kérdésnek. Ugyanakkor a megoldásuk esélye növekszik* ha nem külön intézkedéseket hozunk* hanem a társadalmi* gazdasági, politikai folyamatok keretében igyekszünk rendezni őket. A "kit tekintsünk fiatalnak" kórdós megválaszolásának gyakorlati Jelentősége van az ifjúságpolitika súlypontjainak kivá-