MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1983

1983-03-29 PB_134 - 1983_PB 134/15

- 14 miszertermelésünk versenyképessége közepes, viszonylag drágán termelünk. Összességében e határozat korszakos jellege és tartalma mellett jó keretet ós lehetőséget adott az élelmiszeripar termeléséhez és fejlődéséhez. Én ugy gondolom, hogy az országos képhez hasonlóan a megyében is eredményes volt a párthatározat végrehajtása. A pártbizottság 1976. szeptember 26-i határozata időszerű, és ennek végrehajtása során a megye mezőgazdasága megfelelően nőtt. Búza,kukorica, tejtermelésben rendkívül magas hozamokat értek el. Ehhez hozzátartozik a volumenre való törekvés. A gazdaságosság ebben a megyében is cél. Az Írásbeli előterjesztéshez néhány olyan témát is felvetek, amelyek a további munkában is hasznosak lehetnek. Első helyen: a mezőgazdaságban a vállalati szerkezet megközelítően összhangba került a termelőerők színvonalával. Az elmúlt hat évben az üzemek belső szervezete nem alakult a gazdasági méreteknek megfelelően. Talán azért is van, hogy az utóbbi években előtérbe került a munka- és üzemszervezés. A mezőgazdaság fejlődésének eddig is nagy tartaléka volt a szövetkezeti demokrácia fejlesztése és kiterjesztése. Ahhoz, hogy a tagok valóban magukénak érezzék a szövetkezetet, az szükséges, hogy a gondokba, problémákba beavassák őket és igényeljék véleményüket. Éppen ezért a szövetkezetei demokrácia nagy fórumai mellett kiemelt fontosságot kell szentelni a kis-csoportoknak. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a társulások 3/4-ed része mezőgazdasági jellegű. Az érdekeket kölcsönösen tiszteletben tartó szervezet, a fejlődés gyorsító erő - jó példa erre a BAGE tevékenysége. Hasonlót mondhatok a DÉTE tevékenységéről is. A mezőgazdasági termelés fejlesztését az elmúlt 5 évben is az előttünk álló szocialista fejlődésre alapoztuk. A termelés szintentartása ösztönösen összehangolt feladat. A szövetkezetek, állami gazdaságok példamutatóan oldották meg a háztáji integrációját. Az elérhető jövedelem mögött mindig munka-termelés van. Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a kistermelés színvonalának növelésére. A mezőgazdasági fejlődés jelentős hajtóereje az anyagi érdekeltség növelése. A jövőben is indokolt nagyobb gondot fordítani az anyagi érdekeltség fenntartása mellett a termelés fajlagos költségeinek csökkentésére. A mezőgazdaságban a beruházásoknál a szűkösen rendelkezésre álló források felhasználása nagy körültekintést igényel. Nélkülözhetetlen a régi, de még eredményesen működő eszközök termelésben való tartása, A Központi Bizottság márciusi határozata is megállapította, hogy a mezőgazdaságban a személyes érdekeltség rendszere elmarad a technológiai színvonaltól. A bérszabályozás különösen szigorú 1983-től. Elsőrendű feladat az árualap és a vásárlóerő színvonalának növelése. Kedves Elvtársak! Néhány témát emeltem ki, de ezek is tükrözik, hogy a márciusi határozatban foglaltak megfelelő alapot adnak a munkánkhoz. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a mi mezőgazdaságunk mindinkább megfelel ezeknek az uj követelményeknek. A magyar mezőgazdaság legérzékenyebb tulajdonsága, hogy érzékenyen reagál a változásokra.