MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/18

- 17 Ennek ellenére azonban pont a fiatal agrárértelmiségnek az elfogadása, elismerése, megbecsülése, ha ugy tetszik befogadása, éppen a parasztság részéről, ahonnan származik, nem volt egészen egyértelmű, sima, automatikusan végbe menő folyamat. Ezt a folyamatot nem segitette a mezőgazdaság alacsony technikai felszereltsége sem. A feltételek javulásával azonban és ezt a mezőgazdaság jelenlegi helyzete bizonyitja, sikerült elfogadtatni magát az agrárértelmiségnek. Ezzel azonban most már a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlenné is vált. Természetesen ma is vannak olyan megfogalmazások, hogy lenézik vagy nem tartják igazán értelmiséginek ezt a réteget. Nem hiszem, hogy ez meghatározó lenne, ez ma már szerintem csak személyekre korlátozódik, és fel lehet konkrétan tenni a kérdést, ki kit nem tart igazán értelmiséginek, vagy ugy, hogy ki nem ismeri a megtett ut eredményeit. Ma, amikor az agrárértelmiség helyzetét, szerepét vizsgáljuk, alapvetően másról van szó, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése alatt, vagy közvetlen utána. Óriási különbség van a 6o-as években munkát kezdő fiatal szakember munkába állását, anyagi, erkölcsi megbecsülését, elfogadását illetően, mint a ma pályát kezdő fiatal agrárértelmiség között. Életkörülményei, technikai feltételei is lényegesen különböznek. Anélkül, hogy részletes összehasonlítást tennék, egyetlen példát emlitenék csak: annak idején az egyetemről kikerült mérnöknek ugyanúgy nem járt fizetéses szabadság, mint a termelőszövetkezeti parasztnak. De szerencsére hol vagyunk már ettől! Pártunk helyes és következetes agrárpolitikájának köszönhető ez a rögös utón végbement, töretlen fejlődés. Menet közben fel kellett nőni a feladatokhoz a parasztságnak és az értelmiségi rétegnek egyaránt. És egyben óriási szerepük is van abban, hogy ez a fejlődés végbement, A közös utón ez a fiatal értelmiség jól sáfárkodott a rábizott termelőeszközökkel, megtalálta az alkotó cselekvést a velük együtt dolgozó emberekkel, élet a bizalommal és az önállósággal. A termelés bonyolult folyamatában tudta alkalmazni a technikát és a kemizálást, sikerült növelni a termelést, a jövedelmezőséget olyan mértékben, hogy a magyar mezőgazdaság egyes ágazataiban a világszinvonalat is figyelembe véve nincs szégyenkezni való. Ez egyben bizonyitéka is a szocialista mezőgazdaság erejének és jövőjének. És ha most ugy tesszük fel a kérdést, hogy a parasztság hogyan fogadta be, hagyon ismeri el és hogyan becsüli meg ezt az értelmiséget, akkor legyen a válasz erre az agrárértelmiség jelene. Ez a jelen szerintem az, hogy a parasztság befogadta, megbecsüli, tiszteli az ő munkáját szervező értelmiséget. Ezt a megbecsülést minden kikerülő fiatal mérnöknek munkájával kell kiérdemelni, és nem kézhez kapni. Az idősebbeknek pedig a mindig nagyobb feladatok erediényes megoldásával kell bizonyitani. Nem elég és nem is lehet elég az, hogy megszerezzük a tárgyi és elméleti ismereteket, de nem tudunk bánni az emberekkel. Ez a munka során az egyik legfontosabb feladat az élet minden területén. Az előzőekben elmondottaka t, a pártbizottsági anyag megállapításait, az agrárértelmiség és a parasztság közelségét figyelembe véve, ugy vélem - és elnézést kérek, senkit nem akarok megsérteni - ez az agrárértelmiség egy lépéssel talán közelebb áll az emberekhez, munkájából is adódóan, mint az el-