MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/9

- 8 hanem csak egyes termékeiket jellemzik, csökkenő irányzatban. Bár egyes üzemeknél ez sem lebecsülendő gondot okoz, sajnos visszatérően ugyanazon ágazatban és termékben. Ugyancsak kedvező irányzatnak tekinthetjük, hogy az ipari termelés árbevétel növekedési ütemét, a nem rubel elszámolású export növekedése meghaladja. Ezt mutatja a II. félévre kötött szerződések állománya is. A gazdálkodó szervek jobb informálása, a külpiaci lehetőségekről, esetleg számukra kedvezőbb szervezeti változási és nagyobb önállóság a bonyolitásban még erőteljesebb növekedési ütemet is lehetővé tenne, nem beszélve annak előnyéről, hogy gyorsitaná a termelési szerkezet átalakitását is, javitva a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Változást állott be a megye iparának készletgazdálkodásában is. Az általános kedvező tendencia, sajnos nem jellemzi az épitőipart, néhány könnyűipari és a mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelmi szervet. Az iparban összességében gyorsult a forgási mutató, a múlt évi felhalmozott készletek leépültek, év végére várhatóan a múlt év nem ismétlődik. Az épitőiparban sajnos állandósult a kedvezőtlen készlethelyzet, romlott a forgási mutató. Ennek következtében az I. félévben üzem/viteli hitelt sem tudtunk részükre nyújtani, ami tartós fizetésképtelenséget okozott és csak példaként emiitsem az Állami Épitőipari Vállalatot, ahol a félév során lool5o millió Ft között ingadozott a teljesítetlen megbizások összege, szeptember közepéig munkabéreiket - beleértve a tanácsi vállalatokat - szinte minden esetben munkabérhitel nyújtásával tudták kifizetni. A rendezetlen épitőipari helyzet, készlethelyzet, a gazdálkodási eredményt is kedvezőtlenül befolyásolták. Sem az irásos előterjesztés, sem a szóbeli kiegészitő nem tett emlitést a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos követelményekről. Lassan országos mozgalommá válik, hogy a vállalatok feltárják a belső munkaerő-tartalékaikat és megteszik a szükséges intézkedéseket. Megyénkben hasonló kezdeményezésről nincs tudomáson. A kérdés fontosságára való tekintettel javasolom, hogy a megyei pártbizottság hozzon olyan állásfoglalást, melyben kéri a gazdálkodó szerveknél működő pártalapszervezeteket, hogy kezdeményezzék adott üzemük munkaerő-helyzetének felülvizsgálását. Teszem ezt a javaslatot azért is, mert ez évi cselekvési programunkban ez kiemelt feladatot kapott. A népgazdasági egyensúlyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolta több éven leresztül a beruházási túlfűtöttség, azért a terv annak mérséklését irányozta elő. Megyénkben is, mig 1978-ban 15 %-kal emelkedett a vállalati és szövetkezeti beruházás, addig ez év első felében több, mint lo %-kal csökkent, év végén is összességében csökkenés várható. Csökken az ipari, élelmiszeripari és állami gazdasági, növekszik a kereskedelem, kb. azonos szinten valósul meg a termelőszövetkezeti. Ami az 198o-as évet illeti a kereskedelem kivételével sajnos a népgazdasági elvárásoknál is erőteljesebben csökken. Tovább rontja a megye pozicióját, hogy kiemelt állami beruházás nincs, sőt jelentős állami támogatással finanszirozott sincs. S mivel az állami támogatás nagyságrendje 198o-tól tovább szűkül, az ágazati hitellehetőségek is mérséklődnek az érdekképviseleti