MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/5

• - 4 Az árintézkedések azt célozzák, hogy jobban tükrözzék a tényleges és indokolt ráfordításokat. Üzemi oldalról az az igény, hogy a termelési költségek emelkedése a felvásárlási árakban kerüljön elismerésre. Ugyanakkor az is jogos igény, hogy minden gazdaság jobban megnézze minden forintnak a helyét, ugy gazdálkodjon, hogy kiadásainak és költségeinek növekedését haladja meg bevételeinek, jövedelmének a növekedése. Ez nem könnyű, de más ut nincs. Az intézkedésektől azt várja a központi vezetés, hogy a mezőgazdasági termelésben nagyobb szerepet kapjon az ésszerű takarékosság, növekedjék a hatékonyság, a termelési szerkezet pedig jobban igazodjék az üzemek tényleges adottságához. Az imént arra utaltam, nem mindegy, hogy milyen árut termelünk, különösen nem mindegy, hogy mennyiért. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemi az 1978-as év adatai szerint egyenként az év minden napján közel 200 ezer forint értékű anyagot használtak fel. Csak 1 %-os megtakarítással számolva napi 2 ezer forintot jelent, ez évente egy-egy üzemben 730 ezer forintot tesz ki, megye összesenben pedig évente meghaladja a 66 millió forintot. Az anyagfelhasználás főbb területei a takarmány-, az üzemanyag- és a műtrágya, melyekből miden üzemben szinte napmint nap jelentős mennyiséget használnak fel, ezért a megtakarítás lehetőségeit ugyancsak naponta kell keresni és megvalósítani, A takarmányfelhasználás terén reális lehetőség van a fajlagos takarmányfelhasználás csökkentésére. Nagyüzemeink fajlagos abrakfelhasználása 1978-ban 1 liter tejre o.44 kg, 1 kb. hizómarha előállitására 4,50 kg, 1 kg, hizósertés előállítására 4.39 kg, 1 kg. brojlercsirke előállitására 0.163 kg, volt. Ezek az eredmények ugyan jobbak az országos átlagnál, a megyék rangsorában az első helyen vagyunk, de további lehetőségeink vannak a takarmánygazdálkodás javitásában. Az egy liter tej, az 1 kg hus, az egy tojás előállitására felhasznált abrak néhány dkg-os, illetve a tojás esetében grammos csökkentése megyei szinten 25-30 millió forintos megtakarítást eredményezhet évente. Nagyüzemeinkben jelentős mennyiségű az üzemanyag-felhasználás, mely 1978-ban megyei szinten megközelítette az 500 millió forintot, A szakemberek számitása szerint ennek 10 %-át, azaz 50 millió forintot meg lehet takaritani azzal, hogy a gépeket megfelelő műszaki állapotban tartják, a gépi munkákat, a gépek kiszolgálását jól szervezik, a gépek vonóerejét optimális.an kihasználják és idetartozó tényezővé sorolható még a kukoricatermesztésben a rövidebb tenyészidejű fajták használata nyomán 3-5 %~os vizelvonás elmaradása, A műtrágya felhasználás terén a következők szerint lehet megtakaritást elérni például a búzatermesztésben. Az egy mázsa búza előállitására felhasznált műtrágya hatóanyag megyénkben 1977-ben 7.2, 1978-ban 8, és 1979-ben 9.3 kg. volt. Ma már a nagyüzemek közel felében rendelkezésreállnak a talajvizsgálati eredmények és a jövő év végére a Növényvédő és Agrokémiai Állomás jelzése szerint minden üzem rendelkezni fog a talajvizsgálati eredményekkel. A talajlaboratóriumi eredmények alapján egy mázsa búza előállitásához 6.5 kg hatóanyag elegendő, így az 1977. évi viszonylag kedvező felhasználáshoz 0.7 kg műtrágya hatóanyag megtakarítás érhető el. Az 1977. évi búzatermés mennyiséget feltételezve /600 ezer tonna/ 42 ezer mázsa műtrágya hatóanyagot lehet megtakaritani, ami közel 25 millió forintot jelent - figyelembe véve a műtrágyák áremelkedését -, ez üzemenként évi 277 ezer forint megtakaritást jelent. A felsorolt három fényező megvalósítása esetén üzemenként évente több mint 1 millió rorint körüli megtakaritás érhető el.