MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/3

- 2 • ­VITA ; SZABÓ SÁNDOR ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! Az 1979. évi gazda­ságpolitikai cselekvési program végrehajtásának tapasztalatairól szló jelentésben foglaltakkal, valamint az elmondott szóbeli kie­gészítéssel egyetértek. A cselekvési programban a népgazdaság e­gyensulyi helyzetének javitásához való hozzájárulást jelöltük meg legfőbb feladatként, amiben a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van megyénkben. Ennek jelentőségét aláhúzza az, hogy a megyében álli­tottuk elő 1973-ban az ország mezőgazdasági bruttó termelésének 8.2 %-át, az ország mezőgazdasági területének 7,2 %-án. Ezen belül a búza és a kukorica termésmennyisége elérte a 10 %-ot» a cukorré­páé a 15 %-ot, a megyében vásárolták fel a vágósertés mennyiségé­nek 12.1, a vágóbaromfinak 12.9, valamint a tojásnak 13.3 %-át. Ezek után a megye mezőgazdaságának helyzetét kivánom bemutatni az V. ötéves terv tükrében, valamint a tárgyévre vonatkozóan. A megye mezőgazdasági termelésének növekedését az V. ötéves tervidőszakra az előző tervidőszakhoz viszonyitva 1-7-19 %-ban jelöltük meg, az éves növekedési ütemet pedig 1975-höz viszonyitva 3.9-4.4 %-ban ha­tároztuk meg. Az eltelt három év tényadatai alapján a termelés nö­vekedése dinamikusabb volt az előirányzatnál, megközeliti az évi 6 %-os mértéket. A termelés növekedése azonban differenciáltan kö­vetkezett be, mert amig a Körösök völgyében gazdálkodó 16 gyengébb tsz-ben - melyek közül került ki az utóbbi években a veszteséges és alaphiányos tsz-ek zöme - 1975-höz viszonyitva a növénytermesztés és állattenyésztés árbevétele 27 °o-kal növekedett, addig a többi termelőszövetkezetben ugyanezen növekedés eléri a 44 %-ot. A ^ a te­endőnk, hogy a KB. 1978. március 15-i határozatának szellemében fo­kozottan tevékenykedjünk a gyengébb, kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek termelésének további fejlesztésén. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt a tervezetthez viszonyitva dinami­kusabban nőtt az állattenyésztés termelési értéke. Javultak az ága­zat fajlagos mutatói, - pl. 3 év alatt 20 %-kal emelkedett a tehe­nenkénti tejtermelés -, megoldódott az.éveken keresztül gondot oko­zó férőhely-kihasználás kérdése is. Szakositott sertéstelepeink min­denütt a tervezett kapacitás feletti hizósertést bocsátják ki /112°Ó/. így nem csak a termelési értékben és az árbevétel növelésében ala­kult kedvezően az állattenyésztés szerepe, hanem nőtt a nyeresége­sen üzemeltetett telepek száma is. Az állattenyésztési ágazat hely­zetének kedvező alakulásával összefüggésben a közgazdasági szabályo­zók mellett szólni kell a javuló szervező, koordináló munkáról, a stabil takarmányellátásról, valamint a háztáji és kisegitő gazdasá­gok növekvő termeléséről. A tervidőszak alatt rendeztük a háztáji ós kisegitő gazdaságok termelésének integrációját, ennek eredménye­ként fokoztuk a nagyüzemek ezzel kapcsolatos felelősségét, s egy­ben anyagi érdekeltségét is. Minden településünkön hozzáértő, fe­lelős szakemberek irányitják ezt a tevékenységet, s ezzel sikerül szervesen összekapcsolni a nagyüzemi, s a háztáji és kisegitő gaz­daságok termelését. Az V. ötéves terv előkészítésének időszakához viszonyitva megváltozott a beruházás feltételei, melynek hatására több területen elmaradnak a tervezett fejlesztések. Különösen az állattenyésztési férőhelyek, s a tervezett öntözésfejlesztés terü­letén kell számolnunk a tervhez viszonyított jelentős lemaradással. Központi korlátozó intézkedések hatására az NK-XIV. öntözőfürtnél

Next

/
Thumbnails
Contents