MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-07-16 PB_112 - 1979_PB 112/37

•10KEDVES ELVTÁRSAM Alapvető népgazdasági érdek, hogy a munkaerőt a társadalom számára hatékony területeken foglalkoztassák, s csak annyi embert kössenek le, amennyi az adott tevékenység ellátásához szükséges. E követelmények fokozatosan érvényesülni kezdenek. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések hatása kedvező. Mérséklődött az ipari munkaerőigény és a nem kívánatos létszámmozgás. Számos vállalatnál, gazdálkodó szervnél* több negyében érdemi lépéseket tottek a munkaerő-gazdálkodás, a foglalkoztatás hatékonyságának javítására. A kezdeményezések tanúsítják, hogy az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás megfelelő politikai feltételek megteremtése mellett érzékelhető feszültségek kialakulása nélkül valósítható meg. Megfogalmazható, hogy a munkafegyelem lazulásának folyamata megállt. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás kedvező tendenciáinak kibontakoztatása azt igényli, hogy a bérezést az eddigieknél jobban gazdaságpolitikai céljaink szolgálatába állítsuk. Arra van szükség, hogy B bérezés gyakorlata, a bérrendszer és a bérszabályozás fejlesztése erősítse az ösztönzést a jobb, az eredményesebb munkára. Ennek érdekében legyen szorosabb kapcsolat a vállalati teljesítmények és c keresetek növekedése között, ésszerű határokon belül differenciálódjanak a keresetek a vállalatok között is. Az elmúlt években a nagyarányú keresetkiáramlás ellenére sem differenciálódtak eléggé a vállalati keresetek. A bérnövekedés elszakadt a termelékenység emelkedésétől. Az egyenlősdi a bérezésben tovább tart. Ezt jói példázza, hogy 1978-ban az iparvállalatok döntő többsége az átlag körüli mértékben növelte bérszínvonalát. Azok a vállalatok, amelyeknek nyeresége nem nőtt, 8,1 %-kal növelték a bérszinvonalat, raig azok a vállalatok, amelyek 20 %-nál nagyobb nyereségnövekedést értek el, 9,3 %-kal, tehát közel azonosan.