MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979
1979-04-27 PB_111 - 1979_PB 111/6
- 5 Utal a jelentés az eszközkihasználásra. Itt azért az értékelésnél feltétlen differenciálni kell. Az épitőiparban ugy mérni az eszközkihasználást minden eszközre, mint egy ipari üzemben, nem lehet. Amivel azért a jelenlegi értékeket növelni lehet az a többmüszakos termelés, a gépláncok helyes kialakítása, teljessé tétele és működtetése. De nagy jelentősége van a rendszer-szemlélet általánossá tételének is. Ilyen probléma lehet, ha ezt a feltételrendszert nem biztositjuk a betongyárnál. Annak kapacitáskihasználása érdekében rövid időn belül létre kell hozni a kivitelező vállalatok között a jó kooperációt, itt is meg kell oldani az árproblémát, illetve olyan technológia bevezetése is szükséges, amely tömegbetonfogyasztásos, mint pl. az öntött technológia a lakásépítésnél. A létszámnövelés koplátai szükségessé teszik a meglévő létszám hatékonyabb foglalkoztatását. E.nnek érdekében elő kell segiteni a létszámstruktúra módosulását. Előnyben kell részesiteni a nagyobb termelékenységű szervezeteket, technológiákat. Ez utóbbi azért is fontos, mert az ipari háttér által gyártott szerkezetek is egyre inkább ezt követelik meg. Na még az uj technika és technológia fogadására nincs minden épitőszervezetünk felkészülve. De meg is fontolandó, hogy melyek fejlesztése történjen ebben az irányban, amit valamennyi érdekelt szervezetnek napirenden kell tartani. Ez a fejlesztési igény az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is igényli. Szól a jelentés a felujitás, karbantartás kiemelt kezeléséről. Ez a tevékenység ugy érzem nem tür tovább halasztást, a feladat mostoha kezelését. Uj épitőipari szervezeteket, ahogy Ábrahám épitésügyi miniszter elvtárs is alegutóbbi aktivá értekezleten ecsetelte, erre nem lehet létrehozni. A meglévők feladatát képezi az épités mellett a megóvás is./A meglévők feladatát képezi az épités mellett a megóvás is./ Ahhoz viszont, hogy ezen a téren valóban előrehaladás is legyen, a tevékenységhez jobban igazodó jövedelemszabályozás rendszert lenne szükséges kidolgozni. Megyén belül is műszaki-fejlesztési témaként kell kezelni a felújításoknál alkalmazható korszerű épitési technológiák kidolgozását. Csak érin- v ti a jelentés a beruházási folyamatokban közreműködők jó együttműködésének szükségességét. Ezt a műszaki tervezés részéről nagyon fontosnak itélern meg. Sok felesleges szellemi kapacitás fecsérlődik el, mert egyrészt a tervezési igény nem precizen kerül megfogalmazásra és utólag a beruházó változtat, vagy a kivitelező jelentkezik sajátosságaihoz jobban igazodó műszaki megoldásokért a tarvdokumentációk leszállitása után. Mindkettő áttervezést, felesleges kapacitáslekötést, plusz költséget és plusz időt igényel. A feladatokat minden közreműködőnek a célkitűzések időpontjában kell a jövőben megismerni. Csak ez a gyakorlat biztosit ja, hogy a késztermékké válás folyamatában az egyes részfeladatok, mint a beruházási program, kiviteli terv, kész létesitmény valóban közös tevékenység eredményeként jöhessen létre. Ez is a jelenleg érvényben lévő érdekeltségi rendszer finomitását igényelné. Célszerű lenne felülvizsgálni és módositani a kivitelező vállalatok pénzellátási rendszerét. A beruházások megvalósitásához rendelkezésre álló fejlesztési alapok igénybevételét bizonyos mértékig már a kivitelezés megindításakor lehetővé kellene tenni, ez lehetővé tenné a kivitelező részéről az azonnali anyagmegrendelést, ami eleve a kivitelezési munkák folyamatosságát biztosithatnál Nagy jelentőségű az építőipar területén is a műszaki fejlesztés. Ezt sem lehet a közreműködők közül egyiknek vagy másiknak feladatául kijelölni. Feltétlenül team munkát igényel a jövőben, amit az is alátámaszt,