MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1977

1977-12-08 PB_102 - 1977_PB 102/9

- 8 ­közel egyharmada - 114 milliárd forint - /A központosított jö­vedelemből/ vállalati és szövetkezeti támogatásra megy. Gazda­sági kényszer-pályán vagyunk. Ha alapjaiban a termelésnél nem fogjuk meg ezt a kérdést, akkor még 1985-ben is ilyen lesz a helyzet, a magyar népgazdaság eladósodik, nem változik meg po­ziciónk, hogy ne tartozzunk az elsőszámú adósok kategóriájába. Vannak olyan hiteleink, amelyeket lo-12 százaékos kamattal ve­szünk fel. Becslésem szerint az ilyen hitel 8 évenként megkét­szerezi önmagát. Emlitem itt az üzem- és munkaszervezést, a munkatermelékenységet és ami ebben a kategóriában van - beleért­ve a szakmai képzést, a normaapparátusokat. Nálunk nincsa ugyan norma, ezért nem lehet teljesítménybért fizetni. 1956-ban az el­lenforrdalom szétverte a normaapparátust. Felül kell birálni a szélsőséges helyzeteket, a kedvezőtlen dolgokat és feladatunk, hogy állitsuk helyre a normaapparátust, másként hogyan mérjük a teljesítményt? Azt mondjuk, hogy kevés a munkaerő, tényleg igy pazaroljunk a nemzet legnagyobb értékével, /lo éven belül fel­élnénk a kinaiak munkaerő-tartalékát./ Ötödik kérdés; a gazdasági káderállományunk ügye, amelyet ugy tűnik, hogy komolyabban kellene az eddigieknél kezelni. A mi gazdasági káderállományunk zömében együtt nőtt a megoldandó gaz­dasági feladatokkal. De ugy tűnik - nem zömében ugyan - kisebb részében valami megrekedés van, éppen ezért, mert a gazdaságnak ezek a könyörtelen húsba vágó ügyei nem jutnak el az elvtársa­ink egy részéhez egy az egyben. A szocializmus jó társadalmi rend­szer, nem enged megbukni olyan ügyeket, amelyeket tudatosan meg kellene szüntetni, sőt dotációval fenntartjuk /mondván, nem te­hetnek róla azok a munkások, hogy épp náluk nem tudják megszer­vezni a gazdaságot/. Azt hiszem, hogy központilag, megyeileg, üzemi, járási pártbi­zottságok együttesen kezdjük meg a korábbi elhatározásunk élet­ben való alkalmazását, azt, hogy a konkrét gazdasági eredmények azok a mércék, amelyek egy gazdasági vezetőnek, vezető kollektí­váinak érdemeit vagy érdemlegességeit bizonyitják. Például lehet egy vezető kitűnő társadalmi munkatárs, ha az üzem, amelyet ve­zet, veszteséges. Elvtársak! Tényleg nem lehet engedni sem a nemzetközi gazdasági helyzetet, sem belső gazdasági helyzetünket tekintve, hogy sok esetben a káderkérdések egy részét a nyugdij vagy a halál oldja meg. Van türelmi idő is, de fel kell venni azt a fordulat számot. Megjegyzem: jónak tartom azt,ahogy Békés me­gyei elvtársak a gazdasági épitő munkában a központi elképzelések­nek helyi sajátosságokba való adaptálását tették, teszik és tenni akarják. Az elhangzott beszámolóból, az irásos anyagból is ugy lá­tom, hogy nincs önelégültség, ez arra mutat, világosan látja itt a párt megyei vezető szerve, hogy az átlagosnál, az eddigieknél többre van szükség ahhoz, hogy az ország gazdasági kérdéseit meg­oldjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents