MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1976

1976-01-08 PB_94 - 1976_PB 94/19

- 17 ­Teljesen világos az a fő vonal, amit a Központi Bizottság meg­szabott a belső tartalékok feltárására meglévő lehetőségek Jobb kihasználására és ezt nagyon fontos szempontnak tartja. Amikor tovább mennek - alapszervezet, vállalatok felé -, akkor pró­bálják "aprópénzre" váltani" ezt a témát. Elmondta, hogy egész tervező, irányitó munkánknak van olyan sajátossága - igy is volt és most is igy van -, mindig nagyon világos, hogy mire van szükség, mit kell termelni, mennyit kell exportálni, s mennyire van szüksége a belföldi ellátásnak, ehhez mennyi be­ruházás kell, és mindig nagyobbak az elképzeléseink és Javas­lataink. Ha a kettő nem egyezik, akkor a többit a belső tar­talékok feltárásával kell biztositani. Ezt a gondot meg kell oldani: világosak a termelési célok, akkor részletesen kell kidolgozni a meglévő adottságainkat, lehetőségeinket - egy a­dott vállalatnál, termelőszövetkezetnél hogyan válik ez lehe­tővé, és mi az, amit fejlesztéssel pótolni kell. Ez tervezési gyakorlatunkban forditva van. Pedig ebben az irányban kell el­indulni, s ha ez nem sikerül, nehéz lesz az összhangot bizto­sitani; a termelés növekedését a meglévő eszközök Jobb kihasz­nálásával kell elérni. Egész könnyűipari vállalati tervező mun­kának fontos feltétele, hogy a tervezett 4o-45 % meglévő lehe­tőségek Jobb hasznosítását "aprópénzre" tudják váltani. Megem­lítette, hogy nemcsak a könnyűipar területére vonatkozik, ha­nem más területre is. Nem kivánta sorolni azokat az eszközöket, amelyeket a Közpon­ti Bizottság a meglévő belső tartalékok feltárására megjelölt a termékstruktúra változására, exportképes áru arányának növe­lésére. Ehhez hozzátette, hogy nagyon fontos, hogy az uj meg­változott termelői árarányok és az uj szabályozók ismeretében nagyon alaposan elemezzék a vállalatok a gazdasági egységek a termékstruktúrát, hiszen uj fajta Jövedelemezőségi sorredek Jöttek létre a termelői árrendezéssel, s igyekezzenek bevinni a vállalati gondolkodásba a megváltozott árarányt, ami a világ­piacon kialakult. Példának emiitette, hogy lehet, egy évvel ez­előtt Jövedelmező volt, s az uj helyzetben az kevésbé Jövedel­mező: tehát alkalmazkodni kell az uj helyzethez. Itt egy köny­nyüipari példát emiitett. Elmondta, hogy Jóval differenciáltabb a helyzet, mint korábban, ezért nagyon nagyfokú ismeretre, al­kalmazkodásképességre, kulturált vezetésre van szükség minden termelő egységben. Nem könnyű feladat az export tevékenység nö­velése. Többet kell termelni a tőkés piacra. Azt közvetlenül az ipartól; eddigi termelésnek nagyobb hányadát kell tőkés ex­portra vinni, magyarul, nagyobb hányada igényesebb piaci birá­lat alá kerül. Nagyon fontos dolognak tartja az egész gazdasá­gi életünkben, gazdálkodásunkban, hogy oda figyeljünk a világ­piacon most is zajló változásokra. Nem sikerül lépést tartani többet kell kivinni és ez a hatékonysággal találkozik. A világ­piacon nagyon gyorsak a változások. Belső irányításunkban al­kalmazkodási készséget kell kialakitani. Kiegyenlítettebb a­nyaggazdálkodással, fogyasztási és Jó áruellátással, a lakos­ság Jó hangulatával tudjuk elérni ezt, még ha a Jövedelemnö­vekedés nem is olyan most. Folyamatosan meg lehet kapni az árukat, a termelésre való politikai hatás fontos. Szükséges­nek tartja kiemelni a hatékonyság és a Jövedelmezőség ürügyén a vállalatok abban adjanak termelést; ezzel adott termékből lehet importból pótolni.

Next

/
Thumbnails
Contents