MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1976

1976-01-08 PB_94 - 1976_PB 94/14

- 12 Gyarapszik azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek a megyében, de országosan is figyelemreméltó eredményeket értek el. Kiemelkedő jelentőse van a tulajdonviszonyok fejlődésének. A szövetkezeti tulajdonba került föld aránya országosan elérte a 48 %-ot, a járási szinten a 49 %-ot. Mint ismeretes, korábban általános gyakorlat volt, hogy a szövetkezeti tagok munkáját, az évközi előlegtől eltekintve az évi jövedelemelosztáskor ismerték el. Azóta jellemzővé vált a garantált és folyamatosan fizetett penzbeni munkadij. Az évvégi kiegészítő részesedés ma átlagosan lo %-ot tesz ki. A szövetkezetek elosztási viszonyai jelentősen közeledtek az állami vállatokéhoz, egyben javult a végzett munka és dijázásának Összhangja is. A termelés nagyüzemi módon történő megszervezése alapvetően megváltoztatta a mezőgazdasági munka jellegét. A termelés irányításában egyre több a sokoldalúan képzett szakember, a termelésben a szakmunkások száma. A munka és életkörülmények változása, az általános műveltség és a kulturális szinvonal emelkedése fokozatosan átalakitja a mezőgazdasági dolgozók gondolkodásmódját. A szövetkezeti parasztság szemléletében közeledik a munkásosztályhoz. Erősödött érzés és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói félfogás, a politikai tudatosság, a közéleti aktivitás. Továbbá elmondja a Tiszelt Pártbizottságnak, hogy a termelőszövetkezetek egyesülésével járásukban is előrehaladt a termelőesrők koncentrálása. Jelenleg az országban 162o tsz. működik átlagosan 3.5oo hektár területen. Járásunkban 1976. január 1től 11. termelőszövetkezet átlagosan 4.2oo hektár területen fog gazdálkodni. így járásukban is kialakult a termelőszövetkezeteknek az a mérete, amely a termelőerők mai fejlettsége mellett megfelelőnek tekinthető. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó forgalmazó szervezetek között terjednek az erők ésszerű egyesitését segitő együttműködési formák. Ezek jő lehetőséget nyújtanak az iparszerü termelés terjedéséhez a műszaki fejlesztéshez és a szakosításhoz. Emellett a társulások szorosabbra fűzik a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatát, kedvezően hatnak a termelőerők és a tulajdonviszonyok fejlődésére. A koncentráció és a szakosítás sajátos formáját képviselik a mezőgazdaságban az iparszerü temrleési rendszerek, melyek a hagyományos termelést lényegében felváltották. Járási szinten a növénytermesztésben pl. a kukorica 84.7 %-ának, a cukorrépa 51.8 %-ának termesztése folyik zárt rendszerben. A sertés és a baromfihús termelése 75 %-ban szakositott telepen történik.^ Ezekben a rendszerekben a szervezés szinvonala, a termelés 8 koncentrációja és a termelési fegyelem hasonló a jól szervezett ipari üzemekéhez. A háztáji gazdaságok termelésének ösztönzése hozájárult a mezőgazdaság eredményeihez. Bár részarányuk csökkent, azoban még mindig jelentős szerepük volt és marad mind az önellátásban, mind az árutermelésben, különösen a hus, tej, tojás, zöldség és gyümölcstermelésben. Néhány mondatban szól a KB. 1974. december 5-i határozatának járási tapasztalatairól: A termelőszövetkezetek e]qget tettek a felhivásnak. A cukorrépa vetésterülete 34o hektárral haladta meg az 1974. évit. az őszi búza az 1973. évinek megfelelően biztositott.