MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1974

1974-06-14 PB_88 - 1974_PB 88/3

- 2 velődés segítségével. Az előterjesztés jónak tartom, statisztikai adatokkal alátámasztva igyekezett érzékeltetni a megye közművelődési szintjét. Véleménye szerint a közművelődésnél mindig a munkásság van előtérben, helyzetben, de a járásokban, falvakban a parasztság képviseli a nagyobb többséget. A parasztság körében, - mint a jelentés is tartalmazza -, jóval alacsonyabb a műveltségi szint, mint a munkásság színvonalában. Én kerestem az összefüggéseket, hogyan alakul a járásban a könyvtárba beiratkozott olvasók száma? Körülbelül a járás lakosságának 12-14 százaléka, akik könyvtárba járnak 7.o56 felnőttet tesz ki, fizikai dolgozók aránya 18 százalék. Fontos feladatnak "fartőm, hogy a gyerekekkel is igyekszünk megszerettetni a könyvet. Sajnos a felnőttek körében nincs még megfelelően kialakulva a könyv iránti érdeklődés. Nagyon fontos lenne az idősebb korosztály ezek közül a parasztemberek - agitálása, részvétele a könyvtárba. A könyvtárba résztvevők szám javult, az ember 1,6-szer vesznek részt, vagy mennek el. Orvosi rendelőbe 9-szer. Véleményem szerint többet kellene tenni azért, hogy az emberek többet olvassanak. Ugy vélem azért javult a helyzet az ososháii járásban. A tanyán élő lakosok könyvszáma 50-60, minden személyre 2,1 könyv jut. Több az olvasók száma - felmérések alapján - , de még többre kellene törekedni. Nemcsak az általános ideológia területén, de a termelésnek magasabb színvonalú ellátása is nagyobb műveltséget igényel. Itt látok még javítani valót. A társadalmi szertartással kapcsolaotosan elmondta, hogy csalódás ért, aminek elsősorban felelősei mi vagyunk. Észrevételünk, hogy az embereket finomabban édesgetik oda a templomba, amit megfelelő időben nem érzékeltünk. A megyében 371 házasságkötés volt, ebből 231 egyházi, társadalmi szertartással pedig 140-en kötöttek házasságot. A járásunkban 37 százaléka, míg a megyében 26,6 százaléka egyházi házasságot kötött. Az adatokból is kitűnik, hogy változtatni kell a helyzeten. A ajegye átlagához képest gyengébben alakul a marxista-materialista műveltség, mint ahogy ezt a megye mutatja. 53,7 százalék volt egyházi keresztelőn a megyében, mig járásunkban 71 százalék. Szomorú tapasztalat az, hogy a fiatal szülők körében sem tudtunk átfogó eredményt elérni, mert saját akaratát, erejét nem eléggé használja fel. Hasonlóan vagyunk a temetésekkel is. Körülbelül azonos, mint a megyében 3/4része, ami egyházi szertartást vesz igénybe. Sokkal többet lehetne tenni, ha a lakosság számára a társadalmi temetéshez szükséges feltételeket biztosítanánk. Erőteljesebben kellene ráhatni a lakosságra, hogy járjanak könyvtárba, művelődési házba, iró-olvasó találkozókra. Olyan rendezvényeket kell rendezni, ami közvetlen hasznot nem hoz, de jelentősen befolyásolja szemléletváltozásában. A jelentésben mutatkozó fejlődés igen-igen sok feladat, amit az ideológiában a szemléletváltozásnál sokat kell tenni, különösen falun, elsősorban a mi területünkön, a parasztság körében. DÉR LÁSZLÓ ELVTÁRS; / Múzeum Igazgató/ elmondta, hogy két anyaghoz együtt szeretne hozzászólni. Egészébevéve jónak tartom, útmutatónak mindkét anyagot, azonban mégis fűznék megjegyzést az anyaghoz. Véleményem szerint nem kellene benne hagyni az anyagban, hogy egyesek- és mások, bizonyos körök, talán ezt nem kellene ./.