MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1974

1974-04-02 PB_87 - 1974_PB 87/9

e­meg. Milyen tanulságot? Például: jó a politikai vonal, jók a ha­tározatok, de milyen késve jönnek az állami határozatok! /Itt megemlítette az üzem- és munkaszervezéssel, a párthatározattal, a beruházásokkal, stb. de sok határozatot fel lehetne sorolni,a­mire párthatározat van, de az illetékes tárcák még ma sem juttat­ták le, és ez a párt komolyságát, a párt tömegkapcsolatát veszé­lyezteti, tekintélyét, a párt vezető szerepének hatékonyságát kezdi ki. Ha a politika jó, akkor a kádáreken a sor ? hogyan van végrehajtva és ebből a szempontból érdekes a mostani munka, a káder- és személyzeti munka a megyebizottság esetében, most Bé­kés megye vonatkozásában. Emiitett egy másik összefüggsét: ha jó a politika, akkor ezt a káderek "tolhatják el". Munkájuk közben elkövetett bün a legma­gyobb ellenésg. /Jogtalan előny, jogtalan haszon, hatalommal való visszaélés/. Egy biztos, hogy ezek már nem ugy jelentkez­nek, hogy ez xy hibája, hanem a "vezetés", a "vezetők" hibája. "Ha nem lép fel a párt ezek ellen, akkor a pártban van a hiba". - mondják. Ez a két vonatkozás, amely időszerűvé teszi, jelentő­ségét fokozza, s ebből a szempontból kell nézni a helyzetet és a végrehajtást is. Javasolta, hogy a pártbizottság fogadja el az előterjesztést, va­lamint a szóbeli kiegészitést. Ehhez néhány megjegyzést fűzött a végrehajtás oldaláról. Az előterjesztés megfelelő intézkedéseket tartalmaz, olyan intézkedéseket hozott, mely alapján ezt a KB ha­tározatot a vezető testületek ismerjék meg, egységesen értelmez­zék és értelmeztessék, mely rendkivül lényeges dolog. Kérte, ne tekintsék rosszindulatú megjegyzésekéntj Elmondtaj hogy észre sem veszik a rossz gyakorlatok meghonosodá­sát. A kiküldött irásos anyagban a hármas követelménynél ugy fo­galmaz az anyag: "..., amely szakmai és politikai..." Nem tartja ezt politikai hibának, de a beidegződött sorrendet emiitette meg. Nem tekinti hibának, mert mindkettő helyes és fontos, azonban az 1962-es esztendőben meghonosodott felfogás^ hogy először az álla­ffi if egyetemi, főiskolai végzettséget emlitik és utána a politikai végzettséget. Fel sem tűnik és igy kerül a pártokmányba is, hogy a szakmai szempont van előtérben és nem a politikai.Mint anomáli­át emiitette meg. Nyilvánvaló a szakmai felkészültség kellett, jo­gos volt az annak megfelelő időben való előirása, a jövőben is szükséges, sőt ennek a szerepe nőtt, a gyors technikai változás mindent megmond. Példának a mezőgazdasági állapotot emiitette 10 évvel ezelőtt és most, amikor már klimatizált berendezések van­nak. Nyilvánvaló, hogy a szakember, szakmunkás szerepe máskép me­rül fel, mint 10 évvel ezelőtt. Tehát a szakmának megvan a szere­pe, viszont éppen az eltelt esztendők bizonyitják, a X. kongresz­szus is kifejezte, megerŐsitette, hogy nem lehet magabiztosnak lenni, ha nem a politikai irányvonalat vesszük alapul és nem esze­rint végezzük a munkát. A mostani, novemberi KB határozattal a po­litikai hozzáértést, a politikai alkalmasságot helyezték előtér­be, s ez az uj az 1967-es határozattal szemben, tehát az elvet most állitották "két lábra". Eddig a szakma volt a dominens, és ez háttérbe szorítását jelentette a politikának. Itt egyetértett. Varga elvtársnő által elmondottakkal, hogy az a vezető, aki nincs politikailag meggyőződve, nem látja a célt, elszakad a tömegektől és megyünk egy technogróba szellemű társadalom felé. Ezért kellett a politikát helyre tenni és két lábra állítani. Helyeselte dr. Szabó Sándor elvtárs mondását - a szóbeli kiegészítőjében -, hogy nem egyszerűen elnökök, igazgatók, intézményvezetők^.hanem kommu­nista elnökök, kommunista igazgatok és kommunista "i'jajtó\zményveze-

Next

/
Thumbnails
Contents