MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1971

1971-09-29 PB_73 - 1971_PB 73/20

-19Megvan a megye építőiparában az a fejlődési lehetőség, ami végső soron biztositéka lehet ilyen megsegítésekkel a kívánt kapacitás biztosításának. Supala elvtárs felvetette az alacsony gépkihasználás^kérdését is. Azon gépek igénybevétele, amelyeket kölcsönzőből vesznek ki, nincs benne. A vállalatok közötti kooperációt jobban kellene biztosítani. Nincs még olyan veszély, hogy ha átadok egy gépet, a másik vállalat konkurensként lép fel,^viszont biztosítva lesz az eszközkihasználtság, mely a hatékonyságot, a termelékenység növekedését eredményezheti. Véleményem szerint az amortizációs kulcsok magasan vannak meghatározva, ezt is meg kellene vizsgálni. Ez is önköltségnövelő tényező. Felhívom a figyelmet a kivitelező vállalatokkal szemben a nyereségkulcs nagyságát illetően. He szerepeljen ebben a nyereségben a fel nem osztható költség. A nyereség legyen nyereség. Összefoglalva: az a kritika, ami az építőiparra vonatkozóan elhangzott, nagyrészt helytálló, ezt elsősorban azoknak kell a helyére tenni, akik itt tevékenykednek, azonban kérjük ezt a néhány - tőlünk független -, nem hatáskörünkbe tartozó dologban minisztériumi szinten történő intézkedést. TAKÁCS ELVTÁRS: Az egész kérdés, amivel a Politikai Bizottság, azt követően a pártbizottsági ü&és, illetve ezt megelőzően a megyei tanács VB. foglalkozott; a beruházás és az építőipari kapacitás egyensúlyának megteremtése Békés megyében. Újszerű, hogy ezt megelőző ^idoszkban nem két oldalról vizsgáltuk a feltételeket, hanem általában az építőipari kapacitás fejlesztéséről beszéltünk és nem eléggé vizsgáltuk a beruházási munkafegyelem megszilárdítását. Az építőipari kapacitás fejlesztése, illetve a törekvés egyoldalú volt, ezért nem vezetett eredményre, illetve mert nem tettük szóvá, vizsgálat tárgyává az előbbi feltételeket. Az 1968-as évben közel 90 %-ban tudta kielégíteni az építőipari kapacitás a jelentkező igényeket, 1969-ben már csak 8586 %-ban és körülbelül igy alakult ez 1970-ben is. Jóllehet a III. ötéves térben ha átlagot számítanánk, akkor közel 85-90 %-ban tudta az építőipar a beruházási igényeket kielégíteni. Helyes lenne például az építőipari vállalatok tevékenységét nemcsak az adott év árbevétele alapján, hanem az adott év nélkül a befektetés alapján megítélni.