MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970

1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/34

- 17 ­aránya 71 % volt, és a vertföldes padozatú lakások aránya el­érte a 64 %-ot, Vizzel a lakásoknak mindössze 4 %-a, villannyal alig több mint a fele, gázzal pedig alig 1 %-a volt ellátva. A Központi Bizottság határozata után a megyében is meggyorsult a lakásépités üteme. 1953 - 1960 között 8 év alatt 10 550 la­kást épitettek a megyében, 1961 - 1968 között ugyanannyi idő alatt 15 555-öt. /Ebből közel 11 400 lakás magánerőből épült./ Az utóbbi 8 év alatt 510 millió forintot forditottak a szoci­alista szektorban lakásépítésre. A magánlakás épitkezések ér­téke pedig megközelítette az egymilliárd nyolcszázmillió fo­rintot. 1960 óta a lakásépités üteme meggyorsult, mégis a la­kásállomány kisebb mértékben növekedett az országosnál, mivel a megyében sok lakást meg kellett szüntetni avulás, szanálás miatt. 1961 - 68 között épitett 15 53b lakással szemben 6 176 lakást meg kellett szüntetni. Ezért a lakásállomány a megyében 1968-ig 7 %-kal, az országban 1967-ig 11 %-kal emelkedett 1960­hoz viszonyitva. A lakásépités gyorsulását az állami és a magánépitkezési forma mellett elősegítette a szövetkezeti lakásépítés és az OTP sa­ját beruházás kifejlesztése. A lakáshelyzet javitása sokkal nagyobb feladat, mint amennyit a meglévő lakások mennyiségi adataiból következtethetünk. A statisztikai adatok erősen torzítanak. Békés megyében a hagyo­mányos településszerkezet /tanyarendszer/ miatt olyan lakások is szerepelnek lakásként, amelyek düledező, sárból, vályogból épült tanyák. Az országos lakásszámból Békés megye e torzitó statisztika miatt lakosságához, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás mértékéhez Viszonyitva rendkivül kicsi lakáskeretben részesül. Az állami erőből épülő lakások sok esetben még arra sem elegendők, hogy a szanált lakások bérlőit kártalanítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents