MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970

1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/6

-5b A szövetkezeti bizottság inkább függvénye az elnöknek, és nem teszi meg azt, amit tőle jogosan elvárnak. Sok problémával találkozunk, ami összefügg a szövetkezeti demokrácia érvényesülésével, /Például: a szarvasi ktszekben hogyan becsülik meg a törzsgárda tagokat. Van ugyan megkülönböztetés különösen a részesedési alap elosztásánál, azonban ez a megkülönböztetés még nem megfelelő bérezés tekintetében. Pártbizottsági, párttitkári értekezleten felmerült, hogy alapvető szemléletbeli problémák is jelentkeznek. Ez összefügg azzal, melyet nálunk ugy fogalmaztak, hogy "új munkásarisztokrácia van kialakulóban!" Egyes vezetők mindent kocsival akarnak elintézni. Kérdezik: "Miért biztosit az állam egyes vezetőknek külön jogokat?" A vezető-ellenes magatartás úgy jelentkezik, mintha a pártszervezet egy ilyen ellenzéket kellene, hogy képviseljen az adott területen. A vezetők magatartásának megítélésénél az egyes számú vezetőkről van szó, pedig a közép-, s az alsószintű vezetők felelőssége legalább olyan mértékben kell hogy jelentkezzen, mint az elsőszámú vezetőké. Gondoskodni kellene arról, hogy Ök is ugyanolyan felelős vezetői legyenek a ktsz-eknek, üzemeknek. 2./ Az életkörülmények alakulásának problémája: tapasztalható, hogy Szarvas - megyén belül is - sajátos hely az árak alakulását illetően, ahol 1-2 forinttal mindigmagasabbak az árak, mint más városokban, járási központokban. Az ott élő emberek felvetik, hogy az Ő forintjaik miért ér kevesebbet, mint más helyek munkásaié? Tapasztalható, hogy nem használják ki a szövetkezeti iparban a lehetőségeket bérezés tekintetében sem, amit jogosan fel lehetne használni, inkább a nyereségre törekszenek, s emiatt rossz a munkások munkához való viszonya, igen nagymértékű a vándorlás, mely éves viszonylatban 400 főre tehető ki, éppen ezért a problémákat időben igyekezzünk megoldani. 3./ Üzemekben végzett politikai munka; az utóbbi időben tapasztalható, hogy sokat javult a tájékoztatás, bár saját feladatainkat még nem ismerik kellőképpen sem pártpolitikai vonalon, sam gazdasági vonalon. Egy-egy közgyűlés, taggyűlés beszámolója tele van számrengeteggel, ugyanakkor megfelelő következtetések levonására már nem kerül sor. Pártszervezeteinkre is jellemző', hogy taggyűléseken országos, megyei, városi adatokat isnertetnek, és saját gondjainkról csak általánosságban beszélnek. A kritikai szellem - a gazdasági vezetés felé - igen gyenge, mert mégiscsak függő viszonyban vannak a gazdasági vezetőkkel. Ezt a szemléletet meg kell változtatni, melyben segit bennünket a jelen előterjesztés és állásfoglalás.