MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1968

1968-02-16 PB_50 - 1968_PB 50/14

-13= \h szék a korszerű haditechnikával járó követelmények valóra váltását, végrehajtását. iSzzel kapcsolatosan bizonyos elvi polámát is szeretnénk folytatni; tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek ezzel kapcsolatosan felvetődnek, A valóságnak teljesen megfelelő az a szemlélet és nézet, amely a NATO-n belül bizonyos feszültséget lát. A NATO országain belül HK nincs meg a megfelelő szervezeti, politikai, katonai egység, J3z igy igaz! Honvádelmünkkel összefüggő feladatok meghatározásánál nemcsak a jelen, hanem az adott helyzetből is kiindulva kell meghatározni konkrétan egy adott ország fegyveres erejét, célkitűzését, Franciaország olyan álláspontot képvisel, mint amilyet képvisel, azonban mindebből' messzemenő következtetéseket levonni súlyos hibákhoz vezetne. Nem biztos, hogy Franciaország szerepe ás állásfoglalása egy adott esetben ugyanilyen pozitiv lenne, mint jelenleg, sőt véleményünk szerint abban ak helyzetben, mint tőkés ország lenne, amely Európán belül is bizonyos vezető szerepre törekszik. Olyan ország, amely háború esetén osztályszempontból nem a szocialista tábor mellé állna, nem az imperialisták ellen, '.hanem mellettük foglalna állást, hiszen 5 is imperialista nagyállam. Mindezek figyelmeztetően hatnak fegyveres erőinkre, honvédelmünkre, s ezekkel a tényekkel számolni kell. Hazánk stratégiai, katonai helyzetét figyelembe véve megköveteli, hogy fegyveres erőink béke időszakban is magas fokú készenlétben álljanak. Üzen belül a honi légvédelemnek elsőleges feladata, hogy harcképes legyen, határozottan verjen vissza minden ellenséget, védje meg légvédelmét, A szárazföldi csapatok is gyorsan, időben, pontosan hajtsák végre feladataikat. Honvédelmi célkitűzéseink megvalósításában alapvető feladatot töltenek be a pártszervezetek, a fegyveres testületeken belül a politikai szervezetek, amelyek ebből a szempontból vannak hivatva arra, hogy minden katonapolitikai feladatokkal Összefüggésben készitsék fel az állományt béke időszakban is, A párt országos szervei is állást foglalnak honvádelmünk politikájának főbb, alapvető kérdéseiben. Valóban az 1957-es ellenforradalom időszaka után most először tárgyalta a KB. a honvádelemmel összefüggő helyzetet, de nem azt jelenti, hogy az idő alatt a párt ás a kormány szervei nem foglalkoztak ezzel a fontos, felelősségteljes feladattal és munkával, hiszen központilag legalább 10 esetben tárgyalta a mozgalommal összefüggő feladatokat, s bizonyos részkérdéseket, a kormány, a Minisztertanács, s hasonló értelemben tárgyalta az Országgyűlés is. Fegyveres erőinknél a pártszervezetek a Szervezeti Szabályzat által élik életüket, végzik tevékenységüket, munkájukat. A demokratikus centralizmus elvei alapján vezetőiket a fegyveres testületen belül is az alulról felfelé való választás utján válasszák meg. Felvetődött az a gondolat, hogy adott esetben helyes dolog lesz-e, hogy választott pártszervek töltsék be a fegyveres testületeken belül is a feladatokat. Az adott eset dönti el akkor is, hogy a pártszervek mint vezető fórumok megtalálják annak a módját, eszközét, hogy abban az időszakban is teljesitsék megbízatásukat. A pártszervezetek tevékenységével és munkájával kapcsolatosan a néphadsereg a határőrségen, karhatalmon belül a Központi Bizottsághoz tartozó megyei szintű pártbizottságok tevékenykednek, dolgoznak. Az egy személyi parancsnoki rendszerből fakad, hogy a esapatok"erkölcsi, politikai, morális helyzetéért elsősorban a parancsnokok a felelősek. Honvédelmünk politikai, erkölcsi szilárdsága függ dolgozó népün, egász társadalmunk aktiv támogatásától is. Alap igazság, hogy egyetlen