MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965
1965-04-21 PB_31 - 1965_PB 31/21
V - 20 líasonló tendenciák jelentkeznek az 19^5. évi terveknél is. Az elkészült tervek alapján a termelő szövet itek 7 &-oa üzemi bevételnövelést terveznek, az egy tagra eső jövedelem szintjét a terv szerint Lg 2.5 %~kal kívánják tovább növelni, A tervek teljesítését nagyon feszitett munkával lehet elérni, annál inkább, mert vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy nem számoltak eléggé az adott problémákkal. Pl, növénytermelés hozás jt „ 1,,„i4-.T«J ~~~.~~.-l «4-í!«1» 7„-!„-,,-,4 ««S n r, n 1^n+.«1, tF«»X w,4-A w.1 X .V^l kezik, továbbá az őszi szántások elmaradása stb. Komoly jelent ennek teljesítése. A másik problémai amely nem.eléggé körültekintő munkára vall az, hagy egyes növények, mint pl, a kei^érgai>e.rvezxií-» Í.LL;IU.ÜZIUJÍ ö±x-a uiioa -JAICUÍ., uugj a uax VC;ÜB&ÍAÖJL ÍUIUIHI figyelmet kell tanusitani az alapos, reális célkitűzésekre, .isik ilyen probléma: A negyei pártbizottság elmúlt áv márciusában a Központi Bizottság februári határozata alapján foglalkozott a termelőszövetkezetek helyzetével, gazdálkodásával. Bizottságunk a termelőszövetkezetek helyzetet akkor ugy értékelte, hogy minden feltétel megvan arra, hogy 1964, ív végére megyénkben mérleghiányos termelőszövetkezet „ne legyen, a gyenge termelőszövetkezetek száma csökkenjen, s 1965, év végén a gyenge tsz-eink is jó közepes eredményű tsz-ek sorába zárkózzanak fel. El kell mondani, hogy a párt- . bizottság e megállapítása jogos, indokolt, reálismegállapítás volt, Alapozta ezt arra az eredményre, amelyet a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén éveken keresztül elértünk, s arra a 'a, amelyet a párt-, állami szerveink a termelőszövetkezetek tagságával együttműködve a gyenge termelőszövetkezetekről hozott megyebizottsági határozat végrehajtása során kifejtettek. A pártbizottságnak ezt az elvi állásfoglalását úgymond félig sikerült végrehajtani.Ugy ;en, hogy 19^5- évben mérleghiányos tsz-ek közül 1964-ben egy sem zárt mérleghiánnyal, azonban helyettük másik hét termelőszövetkezet lett mérleghiányos, - többségük közepes gazdálkodási eredményű - s a mérleghiány összege mintegy 300 ezer Ft-tal csökkent, A 22 gyenge tsz közül 12 köz;; . azdálkodásu kategóriába zárkózott fel, de 12 helyette visszaesett a gyenge kategóriába. A felvetett • robiémákból két lényeges tanulságot kej.1 levonnunk mind megyei, mind pedig járási, községi szinten egyaránt, a/ Következetesebben és határozottabban kell érvényt szerezni a tertnt Ifi-üzemekben a felsőbb pártszervek elvi állásfoglalásának, határozatainak, A fenti jelek és példák azt mutatják, hogy a határozatok értelmezáse és végrehajtása körül nincs minden rendjén, még az üzemek vezetőinél sem, b/ A másik tanulság, nagyobb differenciáltsággal kell biztosítani a termelőszövetkezetek megszilárdítására hozott párthatározat végrehajtását. Nem szabad a határozat megállapításalt szükkörüen, csupán azokra a termelőszövetkezetekre korlátozni, amelyek gyenge eredményt értek el, hanem következetesen kell felhasználni a gyengékhez közeiálló tsz-ek szervezeti, gazdasági életében lévő fogyatékosságoknál is, A párt-, állami szerveink adjanak e termelőszövetkezeteknek a gyenge termelőszövetkezetekhez hasonló segítséget. Évről-évre növekszik termelőszövetkezeteink eszközellátottsága.1962 hez viszonyítva egy szántóé re eső vagyon több mint 2 ezer Fbtal növekedett, s jelenleg 6 636 Ft-ot tesz ki, A megyebizottság januári határozata foglalkozik az eszközök kihasználásának problémájával is. A pártbizottsá gállapitását teljem igében igazolják íU
