MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965

1965-01-22 PB_30 - 1965_PB 30/7

- 6 korábbi évben elért szinvonalnál. Kilenc hónap alatt az anyagos bérhányad tervezett szintjét 10 ipari vállalat túllépte. Ugyancsak 10 vállalat termelt nagyobb anyag és bérköltséggel, mint 1963-ban. 1964 első háromnegyedévében a tervezetthez viszonyítva 2 százalékkal nagyobb mértékben emelkedett az anyagköltség hányada a Békéscsabai Konzervgyárban és a megyei Szikviz ós Szeszipari Vállalatnál. 1963 év első 9 hónapjához viszonyitva a Békéscsabai Konzervgyár 3 %-nál nagyobb mértékben növelte anyagköltség hányadát. Azonos tendencia jelentkezett a Gyulai Bútoripari Vállalatnál is. Az anyagköltség hányada 1-3 % közötti mértékben emelkedett a megyei Nyomdaipari Vállalatnál, a Patyolat, a Vegyesipari, valamint a Szikviz- és Szeszipari Vállalatnál is. A Békéscsabai Konzervgyárban és 8 tanácsi irányítású vállalatnál a tervezett bérköltségeket is túllépték, A Konzervgyárban 5 %-kal, a Gy-ulai Bútoripari Vállalatnál 4- % Éril. a Patyolatnál 5,7 %-kal, a Szikviz és Szeszipari Vállalatnál 11 %*kal nagyobb volt a bérhányad a tervben előirányzottnál, A gazdálkodás hatásfokának emelése érdekében következetesen fel kell lépni a termelés mnnyiségi növelésének egyoldalú hajszolása ellen és a fő figyelmet a minőségi követelmények betartására kell irányitani. Amint az irásos beszámoló is tartalmazza, a, termelés növelésében a termelékenység részaránya a,.párt VIII, kongresszusán elhangzottakkal ellentétesen alakult, A tervek szerint az ipari termelés növelését 1965-ben döntően termelékenységből kell biztositani, .tűnnek érdekében meg kell szüntetni az eddig tapasztalt termelési egyenetlenséget, ütemtelenséget. Néhány területen arra lehet következtetni, hogy a termelésben jelentkező lemaradásokat a negyedévek harmadik hónapjában igyekeznek pótolni, illetve behozni. Ennek következtében a negyedévek harmadik hónapjának termelési üteme lényegesen meghaladja az első hónapokét. Az élelmiszeripari vállalatok közül 1964-ben a Megyei Húsipari Vállalatnál és a Békéscsabai Konzervgyárnál tapasztalható leginkább a termelésben egyenetlenség. Ezt bizonyitja többek között, hogy a konzervgyárban a negyedévek utolsó hónapjaiban az összes volumen 35 %-át, az első hónapokban 30 %-át termelték meg, A husipari vállalatnál egy munkanap alatt a negyedévek harmadik hónapjaiban 21 %~kal termeltek többet az átlagos napi termelésnél ós 53 #-kal többet, mint a negyedévek első hónapjaiban. Kétségtelen viszont az is. hogy az élelmiszeripari vállalatok termelésének üteme függvénye a felvásárlásnak, az alapanyagellátásnak, Ist a nagyfokú aránytalanságot sem a felvásárlásban, sem a feldolgozásban nem lehet indokoltnak tekinteni. Megengedhetetlen viszont, hogy a tanácsi iparban és a szövetkezeti iparban, ahol jelentős idényjellegű termelés nincs, szintén hasonló jelenségek tapasztalhatók. A tanácsi iparban egy munkanap alatt a negyedévek utolsó hónapjaiban 8 százalékkal, a szövetkezeti iparban 40 %*kal termeltek többet, mint az első hónapokban. Mind a tanácsi, mind a szövetkezeti iparban januárban termeltek a legkevesebbet. A szövetkezeti ipar viszont december hónapban annyit termelt, mint amennyit az óv 3orán egy hónapban sem, A negyedév végi hajrák, a szervezetlenség következtében 1964-ben a munkástulórák tovább növekedtek. Az iparvállalatok 11 hónap alatt 16-17 %-kal több túlórát használtak fel, mint a megelőző év azonos időszakában, A túlóráztatás ugrásszerűen megnőtt a Tégla- és Cserépipari, valamint a Gabonáiéivásárló és Feldolgozó Vállalatoknál, a téglagyár 110, a Gabonafelvásárló ós Feldolgozó Vállalat pedig 33 /&-kal többet -tulóráztatta a munkás állományban lévő dolgozókat, mint 1963-ban, A megyei párt végrehajtó bizottsága A