MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965

1965-01-22 PB_30 - 1965_PB 30/18

-17helyzetet. Az építőanyag-iparral kapcsolatban: A takarékosság terén a legnagyobb erőfeszítéseket tesszük. Ugyanakkor a tröszt vezérigazgatója - az illető gazdasági vezető tiltakozása ellenére - november második felében elrendeli a nyerstégla gyártását, 54 millió téglából 44 millió megfagyott. Ez 9 millió forintba került. Ez ellen hiába tiltakoztak, le kellett gyártani. Itt olyan probléma is van, hogy műszaki fejlesztésre csak 70 ezer forintot kaptak, Kétéwel ezelőtt átadtuk a Körösladányi Téglagyárat a termelőszövetkezetnek, most ezt ismét igénybe kell venni a terv teljesítése érdekében, ffekécs Margit elvtársnői /Békéscsaba Euhagyár párttitkára/ Baukó elvtárs foglalkozott a if'érfi Pehérnemügyár probléma jávai, Ez ékről a problémákról a helyszínen győződtek meg, A 49cemberi vezetőségválasztó taggyűlésen elemeztük a gyáregység gazdasági tevékenységét az ötéves terv tükrében. Termelésünk növekedése megfelel e az Ötéves terv követelményeinek, 25,8 százalékos volt a növekedés. Ebből 19,4 százalékot értünk el termelékenység növekedéséből, 6-^ százalékot pedig létszámnövekedéssel. Tehát a 2/3 - 1/3 arány megvalósult. Ezt pozitiven kell értékelni, A problémák főleg az összevonás óta jelentkeznek. Ezzel mi nem az összevonás helytelenségét mondjuk, hanem a végrehajtás módszerének helyességét kellene megvizsgálni. Szó volt a beszámoló során arról, hogy nálunk a teljesítmény szintje nagyon alacsony, mindössze 3 hónapon keresztül értük el a 100 százalékot. Jelenleg sokkal több cikkféleséget kell csinálni, mint az összevonás előtt, annak ellenére, hogy arról beszéltünk, hogy kevesebb lesz az átállás. Sajnos, a valóságban nem igy néz ki a aelyzet. Ha a cikkféleséget nézzük, igaz az, iiogy 74 félét gyártunk, mint ahogyan azt a Baukó elvtárs mondotta. De ezen belül még felvetődik a sokféle fazon is, 1962-ben 148, 1963-ban 199f 19^4-ben 211 fazont gyártottunk. Most még nem ismerjük, hogy mi all előttünk, hogy milyen fazont fogunk csinálni. Kagyon sok az átállás.Nagy összegeket kell kifizetni az átállások miatt, a teljesítmény százalék csökkenése mellett. Kevesebb lett az átlagkereset is. 1962-ben az átlag órakereset a 4. negyedévben 6,38 Ft, éves szinten 6,06 Ft, .1963-ban 4, negyedévben 5»74 Ft.éves szinten 5,86 Ft, ,1964-ben a 4. negyedév során 5,95 Ft, éves sáiinten 6,03 Ft-ra alakult. Ez eléggé alátámassza, hogy ilyen körülmények között milyen á politikai hangulat, Ugy érezzük, hogy a dolgozók jogosan vetik fel a problémákat. 1962-ben, amikor a feltételek jók voltak, nem volt probléma, dolgozott mindenki, Most pedig sokszor állnak a szalagok, mert nincs munka, A központosítással kapcsolatban megtettük észrevételeinket a vezérigazgatóság felé. Az a látszat kezdett kialakulni, hogy mi az ellen tiltakozunk, hogy miért csak Budapestről lehet irányítani. A gépjavítást is központosítani akarják, ez már részben megtörtént. Emiatt a 1?0 beütemezett nagyjavításból mindössze 85 valósult meg. Ezek azok a dolgok

? ami miatt mi félünk a központosítástól. A műszaki anyagok előkészítésének nagyrésze is központosítva van.Ezek egyrészt nem érkeznek le időben, másrészt olyan műszaki anyagokat kapunk, amelyeken javítani kell. Ha ez ellen tiltakozunk, akkor felvetik a kérdést, hogy niálunk nem fordul elő? Azonban, ha helyben van az elosztás, nyilván a hiba kijavítása is helyben megtörténhet. A Központosítás esetén nincs erre létszám, vissza kell küldeni, . A határozati javaslatban szerepel a premizálás kérdése. Ezzel teljes egészében egyet lehet érteni. Szükséges, ós helyes volt ez a határozat. Ezen a területen is vannak helytelen jelenségek. Pl, a műszaki intézkedések bevezetésére a negyedévre'kivolt tűz-