MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964

1964-03-20 PB_26 - 1964_PB 26/32

- 31 nek számát, azonban nem nagyon mentünk előre. Ahogyan a termelőszövetkezetben az egy tagra jutó átlagjövedelem nő, ugyanolyan arányban csökken a háztáji gazdaságban lévő tehenek száma. Nem fedi a valóságot az, hogy a termelőszövetkezet nem fedezi a háztájiban lévő állatállomány takarmányszükségletét. Jó lenne, ha sikerülne megoldani a háztáji gazdaságokban ezt a passzivitást. Az abraktakarmánynak több, mint 5O százaléka a háztáji gazdaságokba megy és sertést, vagy hízómarhát nem produkálnak. Na

gy Károly elvtárs; A mezőgazdasággal kapcsolatban előterjesztett anyag részletes képet ad. A gyenge termelőszövetkezetek megerősítése terén szép eredményt értünk el. Azt kell megállapítani, hogy általában a közös gazdálkodás fejlődése mellett a háztáji vonalon jelentkező problémákat nehéz megoldani. A háztájiban történő állománycsökkenés, az árutermelés csökkenése nincs megmagyarázva. 14 termelőszövetkezetet néztem meg a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban. Nincs minden rendben a tervezés területén. Mindegyik termelőszövetkezet megmagyarázta azt, hogy a tagok munkaegységre mennyi árpát, kukoricát kaptak és i-^200 0-01 lucernát, cukorrépa fejet. Azonban tervezés nincs. A termelőszövetkezeti tagságnál lévő háztáji jöszágállomány kérdésében további lépést kell tenni olyan vonatkozásban^ hogy a háztáji állomány árutermelésében biztonság legyen. Több termelőszövetkezetben számba sem veszik . azt, hogy milyen állatfeleség van a termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában. A határozati javaslatban is kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert népgazdasági szinten is nagyon fontos kérdés ez, A nagyüzemi gazdálkodás területén is több olyan problémák jelentkeznek, melyeknek megoldását ha nem tudjuk megfelelő gyorsütemben biztosítani, akkor az a nagyüzemi gazdálkodásnak árt, az állatlétszám, az állati termékek termelése.területén sem tudjuk a tervben meghatározottakat biztositani. Nagyon fontos a .takarmánybázis megteremtése feltételeivel való foglalkozás. Ez egyik része a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztésének, A másik része a további férőhelyek biztosítása. A mezőkovácsházi Uj Alkotmány termelőszövetkezet igen erős az állattenyésztés szempontjából, azonban az elhelyezés nincs megfelelően megoldva. Férőhely hiányában nem lehet az állatállományt fejleszteni. Ismételten vissza kell térni a termelőszövetkezetekben a tagok tájékoztatásának kérdésére. Nem lehet elfogadni azt a módszert, amely jelenleg megvan, hogy a termelőszövetkezeti tagság csak a közgyűlésen tudja meg, hogy mi a napirend, A közgyűléseket az eddigieknél jobban kell előkészíteni. Lehetőleg a közgyűlés előtt egy héttel a napirendeket kapják meg a termelőszövetkezeti tagok, hogy a felkészülés feltótelei biztosítva legyenek. Ha a termelőszövetkezeti közgyűlések lefolyását nézzük, azt lehet tapasztalni, hogy ma már nem az egyéni sérelmeket, panaszokat tárgyalják, hanem általában a közös, a további tennivalók kérdése az alapvető. Az előterjesztett anyaggal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy nagyon alapos ós jól elkészített anyag, minden vonatkozásban felveti^a meglévő problémákat. Egy évvel ezelőtt napirendre tűztük - a takarmánybázis szem-