MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964

1964-07-30 PB_27 - 1964_PB 27/10

9 Lestvan Isuyán elvtárs: A beszámolóval egyetértek. Reálisan értékelté a mezőgazdaság vonatkozásában elárt eredményeket, meglévő hiányosságokat, A nyári mezőgazdasági munkákra való készülésnél nálunk nagyon sok munkába került, mig le tudtuk szerelni azt a hangulatot, amely a kézi aratás negymervü dotálásával volt kapcsolatos. Minden termelőszövetkezetben az arány ugy jelentkezett, hogy mintegy 15-20 százalék várt kézi betakarításra. Községi pár-bszervezeteink ennek a 20 százaléknak a kézi betakarítására annyi energiát fordítottak, hogy nem jutott erő a gépi betakaritás jobb megszervezésére, A mi járásunkban volt olyan tendencia, hogy ötödén, nyolcadán akartak aratni, A jövőre vonatkozóan meg kell fordítani azt a helyzetet, ami kialakult ebben a gazdasági évben, A fő szervező munkát a gépek fokozottabb kihasználására kell fordítani. Kevesebbet vitáztak termelőszövetkezeteink azon, hogy az előző év tapasztalatai alapján hogyan lettek kijavítva a gépek, a kombájnok és aratógépek. Ehelyett az energia arra összpontosult, hogy mennyi összegért fogunk kézzel aratni. Egy kicsit van olyan szemlélet a gépállomások részéről, hogy a hazai gyártmányú kombájnokat csak ugy javítják ki, hogy lehessen^ velük éppen dolgozni, Olyan személélet van, hogy a magyar kombájnok rosszak. Nem is fordítanak a gépállomások megfelelő erőfeszítést arra, hogy megfelelő szinten tartsák. Úgyszintén kevés szó esik arról, hogy kik lesznek a kezelői ezeknek a gépeknek. Nagyon sok azon múlott, hogy ki kezelte ezeket a gépeket. Termelőszövetkezeteink kevés gondot fordítottak arra, hogy ezeknek a gépkezelőknek az anyagi érdekeltsége is biztosítva legyen, Előfordult olyan dolog, hogy a tsz elnök súgta a kombajnosnak hogyha jól telgesiti tervét, akkor ennyit és ennyit fognak biztosítani, de ne szóljon senkinek. Jövőre nagyobb gondot kellene fordítani a gépi aratás jobb megszervezésébe és ezeknek az embereknek az anyagi érdekeltségének biztosítására. A megyei sajtó foglalkozott azzal, hogy mi vagyunk legjobban lemaradva az aratással. Ezzel kapcsolatban látni kell azt, hogy egyes területeken később lehetett hozzáfogni az aratáshoz, A hét folyamán mi is le fogunk aratni. Ami az 1965-ös gazdasági évet illeti: helyes lenne vitázni a felsőbb szervekkel azon, hogy.évről-évre növelik a területet /itt nem a kenyérgabonára gondolok/. A megye szántóterülete nem növekszik, inkább bizonyos holdakkal csökken, A beszámolóbői is arról értesültünk, hogy takarmány-probléma van, 12 ezer kh-val csökken a kukoricatermő terület. Mégis a beszámoló arra utal, hogy 2 ezer holddal kell növelni cukorrépa területét, 15uQ holddal kell növelni a cirok területét. Felmerül a kérdés lehet-e tovább növelni a területet, akkor amikor a takarmány-helyzet ilyen, Jürre a felettes szervek azt szokták mondani, hogy növelni kell a termésátlagot. De miért nem mondjuk ezt a ciroknál, cukorrépánál es egyéb ipari növényeknél is lehet növelni a hozamokat, A területkihelyezés sok problémát okoz a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. És nagyon kevés energia jut arra, hogy a termésátlagok fokozását próbálnák szorgalmazni, A cirok megterem más megyében is, nemcsak Békés megyében, A további növelése a területeknek azt rogja eredményezni, hogy a kukorica területe csökkeni fog 1965-ben is. Nem kell ahhoz különösebben szakembernek lenni, hogy megállapítsuk, hogy a kukorica az, amely legkésőbb kerül elvetésre, es annyi területen vetünk kukoricát, amennyi megmarad. Arra sincs szükség, hogy növeljük a cukorrépa területét, utána nincs időben megművelve, nincs időben kiegyelve.