MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1962

1962-10-19 PB_18 - 1962_PB 18/14

- 13 Baromfi tenyésztéssel kapcsolatban nem e lehetne megcsinálni azt, hogy ki a elölni állami xságokat, termelő szövet eseteket, kacsa-előnevelésre és azt kiadni a többi termelőszövetkezetnek, Lestyán elvtárs felvetette, hogy nincs kidolgozva,,hogy milyen növényi kultúrát öntözzünk - ezzel nem értek egyet, Ez ki lett dolgozva, azonban nem lett érvényesítve, Aszállyal küzdünk, nem kelnek ki a vetjse:., ugyanakkor az öntöző berendezések leállt... a nem engedtük mer; azt, hogy az öntöző berendezések leálltjának, a le ÍJ vő berendezéseket még mindig . fel kell használni arnra, hogy a jövő évi termést megalapozzuk, Supala Pál elvtárs; Hemrégan értékeltül; néhány termelőszövetkezetben azt, hogy' hogyan alakul a gazdálkodás költsége, 40 termel vetkezetnél vizsgáltuk,ezt meg, tazel kapcsolatban vannak bizonyos isitő számok. Ha nem is olyan pontos számok, de a tendenciát megmutatja, ogy milyen irányoen kell intéz eket t . Kenyérgabona terén az értékelt teyr.aelüsz mezeteknél 130 Ib-ban jött ki egy mázsa önköltsége.Valamelyest jobb. mint az országos vizsgálat eredménye. Ott ve az első kettő között, A vizsgált termelőszövet özeteknél a. kukorica mázsánkénti önköltsjyo 132,5 Ft» orszá ;os átlag 153.93.' Cukorrépa 37.2, orszá. ;os 4':,p6. A dohány költsége eléggé rosszul alakiul 1174 Ft, ha von érdekes

^j^ét;!, *ge 1<" költségei "t mázsa széna előállítás

i o^Jk

oltMgfeT^S^Jt. Azt jelenti, hogy semmi

t ne

m"TőTaltuBK rá

*V Állattenyésztés területén; tej literje 5,83 országos vis'zonylatban 4,03,.Nagyon elgondolkodtató a növendékma

rha nevelésének prob1émáj a,0rszá^ns-v4sao»ylatlaan,2ú.»l£, nálunk 22.8 körud^^akiikt, amely nem olcsó termelés, A szar :3nyésztésnél első feladat a minőség fejlesztése, 1-2 termelőszövetkezetnél.fel kell vetni, hogy érdemes-e a 3-4 literes teheneket tartani, Növendékmarha nevelésénél az a véleményem, hogy sürgősen szakítani kell a jelenlegi módszerekkel, „léggé kisüzemi, régi, megszokott tartási módszerek alakultak ki és néne zen alcarnak szakítani vele. Nagyon komoly hibák vannak ilyen vonatkozásban, ,1 ,ondolkodtató a malacnevelés problémája. v ;lemónyünk szerint a baromfi tenj >en nagyon határozott lépésekkel előrehaladni a parlagi fajták felszámolásában. Nekünk az az elgondolásunk, hogy 1963-ban 5 termelőszövetkezetnél - az illetékes termelőszövetkezettel, járási elvtársakkal megbeszéltül. - 50 ezer drb.tyúkot próbálunk elhelyezni, melynek 2-250 drb az évi termelése, átértek a Lestyán elvtárs felvetésével, hogy néhány kérdést /on napirenden kell tartani. Ilyen a kenyérgabona és a takarmánygabona problémája. Az vetődik fel a ter JÍ"szövetkezetek részéről, hogy .evés a takarmánytermő terület.;innék növelésének egyik módja a irgabona terület csökkentése. Ugyanakkor előre kell lépni a termésátlagok növelésében. Az a véleményem, hogy ennek megvan a lehetősége. 1963-ban 100 ezer holdon termeljük az intenzív,búzát. Nagyjából elérjük az 1965-re előirányzott mennyiséget. Másik dolog, ami még nincs kiaknázva, ami rejtett tartalékot jelent, hogy 14 százalékon gazdálkodnak gén a termelőszövetkézetek, amit javítani lehet. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatállományt ott fejlesszük ütemesen, ahol megfelelő meni; . L takarmány van, Van olyan elgo sunk, hogy Mezőgyánban ISz ;ábor telepitünk a KISz megyebizottsággal közösen, ezek a legelő gazdálkodás ön-