MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-11-25 PB_11 - 1960_PB 11/6

- 5 Sokat tanácskoztunk az ellenforradalmat követő időszakban, külÖnüsen 1968. december óta, Ugy tűnik, hogy talán ujat már nem tudunk mondani erről a termelőszövetkezeti mozgalomról és egy kicsit benne vagyunk ebbe a sodrábba, nem is érezzük, hogy ez a megyei tanáeskozás mégis egy kicsit más, mint az összes eddigi. Bár a feladat, amitl958-ban meghatároztunk, az hogy gprsabban menünk előre, akkor nagyobb volt talán a fejlesztés szempontjából^ mint most, mégis,most nem másról van szó, mint arról, amit a Központi Bizottság elhatározott, hogy a télen fejezzük be a számszerű fejlesztést az országban, és ami kimarad, azt majd az évek során a tsz-be szervezzük. Békés megyében az adottságok mások, mint az ország egyes területein, mégis beszélni kell róla, hogy az elvtársak is lássák, hogy az ország egy vagy más területén miért nem ugy megy a mozgalom, mint Békés megyében. Ez a befejezés azt jelenti

? hogy a szocialista szektor - termelőszövetkezetet és állami gazdasagot számit-va körülbelül 87-88 százalékban fog alalkulni, ha megvalósítsuk azt, amiben megállapodtunk a megyékkel a Központi Bizottságnál. Ez azt jelenti, .hogy tszcs-be lesz mintegy 6-7 százalék. Mindebből 93-94százalék mutatkozik, körülbelül 1 millió holdat lépünk előre termelőszövetkezet vonatkozásban, és félmilliót termelőszövetkezeti csoport vonatkozásban. A termelőszövetkezeti csoportokkal kapcsolatosan, s hogy miért nem termelőszövetkezetté fejlesztjük azt a félmillió holdat is. Mindenekelőtt azt kell tudni, hofjy mi addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér és nem tovább, És ez nemcsak a beruházás kérdése. Minden kh. tsz-be szervezett terület - egy fillér beruházás nélkül - l,ooo ft-jába van az államnak. Az a 6-7 ezer hold, amit a gyomai elvtárs emiitett meg, az 6 millió forint, anélkül, hogy egy fillért is adtunk volna, csak beszervezzük - adó, SzTK, felár sfcb,, amit a tsz-be lépés jelent. Anélkül, hogy beruházást adtunk volna, adó szempontjából ez az átszervezés nálunk kb. 5 milliárd forintba kerül. Azért nem lehet tovább mennyi, mert nem birjuk tovább. Egy hónappal ezelőtt itt is megtárgyalták a Politikai Bizottság határozatát, amely mutatja, hogy a népgazdaságban varnak nehézségek. Ilyen viszonyok között csak észszerűen mehetünk előbbre. Felmerül az is, hogy miért nem hagyjuk kivül az egyénieket^ hegy neszervezzünk tszcs-t, hogy sok rossz tapasztalat van erről. Ez igaz. De azt is hozzá kell tenni, hogy igazában ezekkel a tszcs-kel soha sem foglalkoztunk. Azért a tsz»s-be való beszervezés mégis egy lépés előre és a szenteltvizet azokra is öntsük rá, akiket most nem tudunk beiiinni a tsz-be. Ezek olyan területek, ahova hallatlan beruházás kellene, s ezt nem birjuk el. Ha ezt csináljuk, akkor a mérleghiányos tsz-ek tucatjával jelentkeznek, s ez az államnak nagy teher lenne. Benne vagyunk ebbe a munkába, nem is elmélkedünk gyakran rajta, hogy hallatlanul nagy, történelmi jelentőségű feladatnak a befejezé' sere készülünk, gyakorlatilag itt Békés megyében is, - amikor készítették az elképzeléseket és most a tanácskozáson. Végrehajtjuk ezek* a feladatokat, a VII, kongresszus célkitűzéseit, hogy az országban lerakjuk a szocializmus alapjait. Nagy dolog ez, ha kicsit visszatekintünk a J44- esztendővel ezelőtti és utáni időszakra, amikor más jellegű feladatokkal voltunk elfoglalva, amikor nem is mertük volna feltételezni ezt. Az egész átszervezést a II. ötéves terv idejére gondoltuk, három évvel ezelőtt. Hogy ez nem akkor megy végbe, hanem egészen rövid idő alatt, ez azt jelenti, hogy óriási erőfeszítéseket kellett tenni, hogy megalapozzuk 9