MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-10-21 PB_10 - 1960_PB 10/7

Ugyanolyan hibákat követünk el, mint 1957 előtti esztendőben volt. Elmondottuk, ho/y ujabb beruházásokat kezdett meg és ez nem adott a nemzeti jövedelemhez semmit. A 3éves 1érvben 3,9 milliárddal növekedett a beruházási terv. Nem volt elég koncentrált a beruházás. Több helyen lo beruházás van és fele áll, nem dolgoznak rajta, mert nem tudnak elég munkaerőt biztositani, a másik helyen pedig csak egyharmad emberrel dolgoznak. És még mindig verekedtek beruházásért. A gazdasági vezetéssel kapcsolatban: a kongresszuson sokat beszéltünk erről. Azt hittük, hogy a vezető elvt ársaink értik miről van szó. Hem értették. Meg kell mondanunk, hogy a gazdasági vezetők túlnyomó többsége nem népgazdasági fejjel gondolkodik, hanem saját és a szükkörü kollektívája érdeket nézi, ami sokszor ellentétes a népgazdasági érdekkel, S ha ezt mondjuk, akkor meg vannak sértve az igazgatóktól kezdve a miniszterekig, hogy képzeljük el, hogy nem a népgazdaság fejével gondolkodnak. Sok példa van erre. Aki erről nem tud hamarosan leszokni, azt félre kell hogy tegyük, a-kor is, ha 2o éve parttag, 5 éve igazgató, vagy miniszter, ha nem érzi át azt, amit mondtunk az ellenforradalom után, hogy ,,

mi a népet szolgálni akarjuk és nem uralkodni felettük." Hem tűrhetjük, hogy ilyen hibák miatt a népet károsodás érje. Azt mondják, hogy azért aam váltunk le, mert nincs helyette más. lat mi nem islerjük el, nagyon szegény volna népgazdaságunk, ha ez igy lenne. A laza tervezés az üzemeknél kezdődik. A pártszervezetek a gazdasági vezetőkkel együtt tárgyalják meg a tervezést, Hem akarnak roszszat, dehát közelebb áll hozzájuk az üzem, mint az egész népgazdaság, s még a saját anyagi érdekeltségüket is nézik, prémium stb. Sajnos ez még megvan. Hiba az is, hogy nem beszélünk nyíltan, . őszintén mi egymás között seia, ugy mint közvetlenül az ellenforradalom után és főleg nem beszélünk nyiltan és őszintén a dolgozókkal. A normarendezéssel kapcsolatban: azt mondják, hogy ugy nem lehet normát rendezni, hogy csökkenjen a fizetés. Ez téves dolog. Őszintén, nyiltan kell beszélni az emberekkel. Ha még vagy két ívig ezt nem tesszük, az emberek nem lesznek bizalommal hozzánk. Feszültség van köztünk és a tömegek között, a felsőbb pártszervek és a pártszervezetek között. Mi helyesnek tartjuk és követeljük

f hogy minden lazaságot, lógást me^ kell torolni.Ugyanakkor beszelünk népgazdasági tervszerütlenségről, lo és százmilliós károkról és nem vonjuk őket felelősségre se anyagilag se erkölcsileg. Ezeket a tervszerütlensegeket fel kell vetni, csak igy lehet a párt és a tömegek között jó kapcsolat. Van, aki ugy próbálja megoldani a tervszerütlensóget, hogy a fegyelmezetlenséget nem szünteti m-g. A parasztság felé is illene, ha határozottabban megmondanánk, milyen felelőssége van az egész országgal, a munkásosztállyal szemben. Ha a munkásosztályt meg tudtuk győzni arról, hogy milyen felelőssége van a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatban. Mert a beruházás nem másból van, mint a munkásosztály által megtermelt nern^ zeti jövedelemből. Ezt a parasztságnak is meg kell magyarázni. A-g bonabeadással kapcsolatban, van olyan dolgozó, aki 2o-3o kg-ot ad be, ami visszamarad a kötelező beadástól, gúnyosan mondja, hogy ezt felajánlja az államnak. Ez sértő a munkásosztályra nézve. Az ilyenektől nem kell átvenni, hanem azt mondani, hogy vigye szépen haza. Van olyan tsz elnök, aki nem azzal törődik, hogy a tsz ügyét hozza rendbe, hanem 3-4 napig, egyhétig Budapesten járkál családostól és piacol a tsz terményevei, baromfival ee feffijássál, 1° | £_ *