MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960
1960-06-14 PB_8 - 1960_PB 8/3
- 2 / Ahhofc, hogy a nyári mezőgazdasági munkákra a ól fel tudjunk készülni, meg kell gyorsitani a növényápolási munkákat. Hogy a lendület alábbhagyott, annak oka, hogy nem folyik rendszeres, szervezett politikai munka a termelőszövetkezeti tagok körében, nem sikerült valamennyi termelőszövetkezeti tagot mozgositani a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. A másik probléma az, hogy több termelőszövetkezetben a tagok nemzették fel a munkát, otthon vannak, vagy más területen munkát vállaltak s a növényápolási munkák ennek következtében hátrányt szenvedtek. Hogy több termelőszövetkezetben a tagok nem vették fel a munkás, ez IOSSZ politikai hatással van a szorgalmasan dolgozó tagokra is. A növényápolási munkák elhanyagolása nemcsak a termelési tervek kiesését fogja eredményezni, hanem a termelőszövetkezetek betervezett munkaegység értékére is komoly hatással lesz. A következő probléma, ami a tavaszi mezőgazdasági munkáknál tapasztalható, hogy egy sor helyen felütötte a fejét a részesmüvelésre való törekvés. Ez tapasztalható a sarkadi és orosházi járásban. Azok a tagok, akik nem vették fel a munkát, egyrészt arra számolnak, hogy a körmünkre ég a tavaszi mezőgazdasági munka és akkor majd kiadjak rés^zesmüvelésre. Meg kell mondani elvtársak, hogy több termelőszövetkezeti vezető nem volt eléggé őszinte a járási szervek fele, több helyen már részesmüvelést eszközölnek a termelőszövetkezetek. A Dobozi Petőfi tsz. például az összes lucernát a tagokkal negyedébe kaszaltatta le. S csak akkor kerülnek felszinre ezek a dolgok, amikor kint vagyunk a termelőszövetkezetekben. Amikor a számszerű fejlesztési munkáról áttértünk a megszilárdítás konkrét munkájára, nem sikerült valamennyi erőt ebbe az irányba mozgositani, aláobhagyott a politikai felvilágosító munka. Van olyan probléma is, hogy termelőszövetkezeteink félreértették a terölet tagokra való felosztását, hogy egy-egy tagra mennyi kh. kukorica, cukorrépa, cirok stb. vár megművelésre. Több termelőszövetkezetben közgyüftesen felvetették, hogy mennyi kapálnivaló van, vállaljanak a tagok, kjáiennyit tud, vagy akar elvégezni. így több helyen előfordult, hogy 5o-60-I00 kh. kukorica, cirok, stb. gazdátlan maradt a tsz-ekben. Ez nagyfokú liberalizmus a termelőszövetkezet vezetői részéről. Határozottan meg kell mondani, hogy mennyi jut egy tagra, ezt meg kell kapálni, Ezek a tényezők játszanak közre abban, hogy komoly lemaradás mutatkozik a növényápolási munkákban. Véleményünk szerint a következőket kellene tennünk: 1,/ Minden termelőszövetkezetben fokozott politikai munka.al meg kell gyorsitani a növény^polási munkákat. El kell érni. hogy a kukorica ne csak egyszer legyen megkapálva, hanem legalább kétszeri kapálást kell biztosítani. Ez a feltétele annak, hogy a betervezett tervek teljesítve legyenek. Azt kell csinálni, hogy a termelőszövetkezetek kommunitáival í alamint a legjobb aktivistákkal meg kell értetni azt, hogy a növényápolási munkákat gyorsitott ütemben kell végrehajtani. Másik dolog, amit azok felé a tsz-tagok felé kell eszközölni, akik nem vették fel a munkát. Minden termelőszövetkezeti tagot fel kell keresni azzal a módszerrel, ahogy csináltuk, amikor belépésre agi* táltuk. Meg kell értetni, hogy saját maguknak tesznek rosszat elsősorban, ha nem veszik fel a munkát. Szomorú ebben a dologban például Biharugrán az, hogy a középpjíarasztok lelkiismeretesen dolgoznak, az agrárproletárok nem dolgoznak. A politikai felvf&gositó munka szervezett biztosítása mellett azu vitassa meg a megyei pártbizottság, hogy a makacsokkal a tanácsok beszélgessenek el és a községi vezetők, s azokkal, akik a tsz ellen izgatnak a rendőrsége és az ügyészség is beszélgessen el. Ne ez legyen a fő módszej?í^^biam a politikai megd ^ •h
