MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-09-01 PB_9 - 1960_PB 9/12

X* - 11 korlattá a kollektív vezetés. Sok helyen a titkár egyedül igyekszik megoldani a feladatokat és kevésbé von^'a be a műnk 'ba a többi vezetőségi tagot, A KISs-szervezetek nagyreszénél a vezetőségi ülések, taggyűlések napirendjén as adott terület sajátos termelési problémái szerepelnek, valamint az azzal kapcsolatos feladatok. Ezenkívül egyre több helyen értékelik személy szerint is a termelésben végt> zett munkát, valamint az egyes tagok személyes magatartását. Se döntően a termelési szektorok KISz szervezeteire vonatkozik, A KISs-szervezetek egyrészenél tapasztalható még az, hogy fő tevékenységük a vezetőségi üléseken és taggyűléseken szórakozási problémákkal, sport- és kulturrendezvények, esetenként társadalmi munkák szervezésében merül ki. Tevékenységük egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy a politikai kérdésekkel /kül- és belpolitikai eseményekkel/ keveset foglalkoznak, Xz azt is mutatja, hogy az illetékes pártszervektől nem kapnak kellő támogatást, A KlSz-bizottságok és alapszervek irányitási munkájában nem kielógitő a segítségadás egy-egy feladat végrehajtásánál a helyszínen. Sokszor eléggé általános ez a segítségadás, Több bizottság kapcsolata a fiatalokkal csak az alapszervezetek vezetőségéré korlátozódik, KISztagokkal, szervezeten kivüli fiatalokkal keveset foglalkoznak, ezért sok esetben nem ismerik eléggé a fiatalok véleményét, politikai hangulatát, begyei, járási, községi KISz-bizottságaink kevés aktívával dolgosnak. Gyenge az aktivahálózat, ebből is adódik, hogy az alapszervek lent a gyakorlati életben kevés segítséget kapnak a felső szerveiktől. Viszont a függetlenített apparátus fizikailag képtelen, hogy az alsó szerieket rendszeresen ellenőrizze és segítse a határozatok végrehajtásában. A megyei, járási, községi pártbizottságoknak nagyobb segítséget kell adni a KISz-bizottságoknak az aktivahálózat kiépítésére és aanak vezetésére, A KISz-sservezetek tevékenységét, különösen ások belső életét megyénkben rendkivül gátolja, sok esetben szinte lehetetlenné teszt a helyiség hiánya. Ez ugy a városi, üzemi, mint a falusi KlSs-szervezetekre egyaránt vonatkozik. Városokban a legjobban dolgozó üzemi szerveseteknél is felmerül, hogy tagjaik és méginkább a ssovetségen kivül álló fiatalok, amint a műszak végeztével kilépnek a gyár kapuján, kikerülnek a KISz hatásköréből. Hasonló a helyzet a tsz KISzszervezeteknél is. A városokban, ugyanúgy a falvakban az a jellemző, hogy KISz eddig nem tudta megoldani ast a feladatát, hogy a fiatalokat munkaidőn kivül lakóterületükön is összefogja és biztosítsa szabadidejük hasznos, kulturált felhasználását. Sok KISs-szervezetnek egyáltalán nincs helyisége /kb.1/3 részének/ és ezért szinte lehetetlen a kollektív élet, s as alapsservezeti titkárok, vezetőségi tagok energiájának legnagyobb része arra fecsérlődik el, hogy helyiséget szerezzenek a taggyűlések, vagy más rendesvények számára* Á felsserelésről sok helyen nem is lehet beszélni. Ahol van is némi--'felszerelés, azt nem lehet kielégítőnek mondani, A szervezetek okmányait a titkárok rendszerint otthon kény teleaek tartani. Az újságokat, folyóiratokat egyszerűen nem tudják hol elhelyezni. Ezért javasoljuk, hogy az illetékes állami és gazdasági szervek tömegszervezetekkel együtt vegyenek irányt arra, hogy ugy varosokban, mint falvakban hozzanak létre ifjúsági hasakat, ahol a fiatalok kem és kor sserint, érdeklődési kör szerint a maguk és a társadalom számára hassnos szórakozási lehetőséget találjanak.