MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-06-14 PB_8 - 1960_PB 8/8

ják politika jelentőségét, hogy a téves nézeteket megmagyarázták volna, hogy ne legyen visszaesés. A múlt héten járási pártbizottsági ülésen megtárgyaltuk, ezen kívül nagy aktivát tartottunk, ahol részletesen foglalkoztunk a növényápolás ! aratás-cséplés, betakarítás kérdésével. A járásban az első kapálást általában befejeztük, több tsz-ben a második kapálást végzik. 4-5 tsz-ben van lemaradás a járás területén. Ez abból adódik,ahogy a pártbizottsági ülés és az aktivá értékelte, hogy a tsz vezetők sem mérték fel időben a helyzetet és a növényápolási munkára nem mozgósítottak időben. Kern ment a családtagok bevonása, a terület-felosztás stb, A tavaszi is elég mostoha volt, a növények lassan fejlődtek és elgazosodtak. Egyes községekben a tsz-tagok vetették fel, hogy 'a tsz-vezetők tehetetlenek, nem mozgósitattak a-munkára, nem osszák fel a területet. H

0

gy a munkakedv csökkent, hivatkoznak a "Szabad Föld" egyik szamara, amely azzal foglalkozik, hogy a pártoló tagok kiléphetnek és kikapják a földet, igy többen beadták a kilépési nyi-' latkozatot. Erre reagálás a politikai munkában nem indult. Medgyesbodzáson például 3o-an adták be a kilépési nyilatkozatot, többsége olyan tag, aki már 12o munkaegységet teljesített már, ezek közül 28-an később visszavonták kilépési szándékukat, amikor megmagyaráztuk nekik a helyzetet, Nálunk is a járásban több mint looopártoló tag van. 9o %-& nem jogos, rendes tagnak kellene, hogy legyen. Ezek egy része kéri a háztáji területet. Munkaerő van bőven a területhez viszonyítva, csak nem arányosan osszák meg őket. Kálunk a növényápolásban, aratásban nem vetődött fel a részes müvelés, de a cséplésnél igen, hogy egyes termelőszövetkezetben nem tudják elvégezni és kiválállo munkacsapatokkal akarják elvégeztetni. Ezt nem engedjük meg a járás területén. Abba esetleg belemehetünk, hogy munkaegységre csépelnek a kivülállókj ennek 80 %-ét előre kifizetjük, a többit az év végén. Járásunkból elmennek a gyulai járásba részibe vágni a lucernát. Ez jó annyiból, hogy több takarmányunk lesz, de hangulat szempontjából nem jó. Ázt mondják a tsz-tagok, ha ott lehet részibe vágni, itt is lehet. ¥an olyan része a tsz-tagoknak, akik most léptek be, dolgoznak is, de a kocáját, szarvasmarháját stb. nem vitte be a termelőszövetkezetbe. Ezt felvetették, hogy az egyiknek kint lehet hagyni. a másiknak nem. Erre törvény van, hogy be kell vinni és érmek érvényt kell szerezni. Ke engedjükk teret annak, hogy visszatartsák. Ezeket a dolgokat fel kell számolni, mert kihat a munkafegyelem lazulására a termelőszövetkezetekben. Ml ugy döntő ttunk, • hogy a héten minden községben aktivá ülést tartunk a héten, ahol a növényápolási munkák után az aratás-cséplési munkát is megtárgyaljuk, utána taggyűlést és rendkívüli közgyűlést tartunk. Nincs megtárgyalva a tagokkal a tsz-probléma, a soronlévő munka. A közgyűléseket elodázták és nem politizálták át velük ezeket a kérdéseket. Az aratás-csépléssel kapcsolatosan felmé^rtük az adottságokat, Ugy néz ki a járás területén az aratás, hogy az ossz területnek csak kb, 32 jWtt tudjuk géppel aratni, s közel 7o %-át kiskaszával. Egy aratópárra 5 &g. jutna. Azt kunion a Megyei Pártbizottságtól - ismerve, hogy egyes járások gépesítése és a megyei szint gépesítése is előnyös ebb - ha. kombájn, vagy aratógép felszabadul, támogassanak az elvtársak gépekkel bennünket. Ki adtuk javaslatba, hogy aratási tervet késziteni kell, hogy ez a 3-4 hold ezé az arató páré. Felvetettük a premizálás kérdését is,, elsősorban a kapásokra, az aratásra nem. A termelőszövetkezetek elnökei ellenállás-.tanúsítottak, nem értettek egyet némely helyen. Azzal indokolták^hogy a munkaegység