MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1959

1959-07-08 PB_7 - 1959_PB 7/9

V - 5 általában tapasztalható, hogy c tsz-ek igénylik a szakembereket, de föleti a

2 agronómusok iránt nagy az érdeklődós. A hiba az, hogy a szakemberek beállit ását a legtöbb tsz. állami támogatással akarja megoldani. ^

z ősszel induld tsz-ek zömében még nincs könyvelő kiválasztva. A KB. márciusi határozata értelmében mindenütt hozzáfogtak a tavaszi munkák jő elvégzéséhez. Mihelyt rá lehetett menni a talajra, elkezdték a vetőágy előkószitését, műtrágyázást, vetést, növényápolást. stb. A vetőmagvak időben kerültek a földbe, ssámtalan tsz, minősági vetőmagot vetűtt, különösen nagy területen vetettek hibrid kukorica vetőmagot. Megnőtt a szálastakarmányck vetéstor ülete , azonban nem clcgendŐ a betervezett szemestakarmány, ebből előreláthatólag ősszel hiány fog mutatkozni. /Sokat terveztek kiosztásra*/ Az uj és az ősszel induló tsz-ok bizonyos területen közösen vetettek takarmányt, hogy az állatok átteleltetéséhez közös takarmány alappal rendelkezzenek. Ezen a téren vannak jó kezdom6ayezé sok

t mint pl. tavasziárpákra évelő pillangósok felülv^tóse, silókukorica főnövénynek, stb. Ezen a téren nagy sogiteéget nyújtott a 2o $-os adókedvezmény, de ezt sok helyen nem jól értelmezték s *-lyan szeraéJh/eknok is akarnak adókedvezményt adni, akik vgyáltalán nem, vagy csak nagyen kismértékben járulnak hozzá a közös takarmányalaphoz. ÜZ állaállomány számban növekedett. Nem kielágitő a helyzet a szarvasmarha tenyésztés terén. Nagyon sok tsz rendeikedett be marhahizlalásra, azonban ehhea az alapanyagot nem saját nevelésből biztosítja, hanem vásárlás utján, azt is túlméretezve. Pl. 5»9co db. felvásárlását tervezték be a megye tsz-ei e gazdasági évre. A nem körültekintő selejtezés következtében a tehénálllmány fegyes tsz-ekben csökkent, ÁZ uj tsz-ek többsége szarvasmarha állománnyal nem rendelkezik, mivel a belépő tagság nem vitt be a közösbe tchent, azt meghagyta háztájiban. Bonyolítja ezt a helyzetet az is, ho<_y a számbavétel késett, vagy még a mai napig sem történt meg. Pl. Ujezalontán, Méhkeréken, Csabacsüdön stb. a parasztok igyekeztek eladni a háztáji gazdaságot meghaladó állatokat. A sortóshizlalás háttőrbe szerűit a marha-hizlalás mellett. Az uj tsz-ek is jobban törekednek a marhahizlalásra, mint a sertésre, annak ellenére, hegy adottságaik a marhahiz&aláshoz nincsenek meg.