MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1958

1958-03-30 PB_3 - 1958_PB 3/3

Yiszonylag kevesebb ]—lyen tapasztalható a merev elzárkózottság a pártonkivüliektől és a tsz-ekből kilépettekkel szembea, mint pl. 1956-ban volt e&esz megyénk területén. A nacionalizmus is sovinizmus elleni harcon is javítottunk pártszervezeteinkben. Ebhez a megyei tanácskozás adott komoly segítséget. A határozatot, amit a pártbizottság elfogadott, sikerül végrehajtani, s in a területen is komoly előrehaladást tudunk elérni. -ik megállapítása volt a központi vri^ádnak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében kezel sem hajtottuk végre a Központi Bizottság határozatát, szak területen mozogtak a pártszervezetek a területen. Néhány olyan, gátld körülményt ismertete a Lbővlt ;_íc is a jel tásben ÍJ teg van, amit a„":;a _. áx ts . a n

v . set 3 Lnk jőrésze felszámolt, illetve javítóit ezen a területen. Amikor a bri^áu vizsgálta a politikai Bizottság határozatát, az a^rártózis végrehajtásét, számos helyen a pártvezetők, tsz-vetzetők is ellenállást tanúsítottak a tsz-ből kilépett tagokkal szemben, másrészt azokkal a dolgozó parasztokkal szemben, akik még nem voltak tsz-tagok« A megyei pártbizottság a járási pártbizottságokkal együtt januárban tartott járási szinten termelészovétke zeti akti vallást. üzen az ülésen a tsz-ek megszilárdításét, továbbfejlesztését viiatta meg és ezzel is lényegében bizonyos valtcsást ludtunk elérni a t termelőszövetkezeteknél, azóta javulás van. Dg méginkább javult a munka megyénk területen a tsz-ek megszilárdításánál megtartott 5-na.pos tanfolyam után. Egész sor olyan kérdésekre kaptak választ az slvtársak, ami azelőtt tisztázatlan volt előttük. Másként álltai; hozzá a munka végrehajtásához, szt bizonyítja az is, hogy januárban és februárban közel l.ooo belépő volt a termelőszövetkezetekbe. Ebben nem kis része volt a pártszervezetek munJ ájázak. .» ,let>yei Tanács is tartott tanácskozást a termelőszövetkezetek megszilárdítása és továbbfejlesztése erdekében, pártszervezeteink az elmúlt másfél év alatt nem irányította ugy rá tanácsszerveink vezetőinek figyel mát ahogy kellett volna. Adódott abból, hogy termelőszövetkezeteink| pártszervezeteink - ismerve, hogy az ellenforradalom előtt tanécsszerveinkkcl szemben nem egy ec ,tben hibát követtek el, akkor is bírálták, amikor nem kellett volna - az elmúlt másfél év alatt nem agy foglalkoztak a tanács szervekkel, hogy ne noszogassák Őket, mint az ellenforradalom előtt. Tanulságkánt vonta le a megyei párt-végrehajtó bízottság ezen a tanácskozáson, ahol lo-il felszólaló volt, szinte majdnem mind pártfunkcionárius. £z is azt mutatta, hogy tanácsszerveink nem foglalkoztak alaposan, elmélyülten a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Megállapíthatjuk, hogy a központi brigáu vizsgálata éta lett változás a mezőgazdaság szocialista átszervezésében pozitív irányban. Azonban hiányosságaink vannak továbbra is atéren. á^yes helyeken tsz-vezetők, pártszervezetek vezetői, tsz-kommunistéi részéről van változás olyan értelemben, hogy akik érdemesek arra visszaveszik a tsz-be. Ezen tulmenőleg szükséges, hogy szervezett agitációt folytassanak a még egyénileg dolgozó parasztok felé. Van javulás, ós e^ a tanácskozáson ki kijött. Elmondták felszólalásukban tsz vezetők ós a pártszervezet vezetői, hogy az 1552-től kilépett tagokkal elbeszélgetnek ós, akik akarnak, újra visszamehetnek a tsz-be. Hoztak olyan határozatot, hogy igyekeznek keresni velük a kapcsolatot, elbeszélgetnek velük, ho^y visszavezessék őket a tsz-be. Másik komoly .uiénycsség, amit a központi brigád is megállapított - véleményünk szerint továbbra is az, hogy a tsz-tagok, de párttagok részéről is fennáll még számos helyen, hogy a falusi pártmunka alapjának nem az agrár tézist használják fel. Az ^-nap&fr^^^ftolyamokról készülő