MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1957
1957-09-21 PB_1 - 1957_PB 1/3
3. - 2 Következő volt április 4-ónek, hazánk felszabadulásának megünneplése. Ettől az diőtől kezdve álladóah a pártnapok, gyűlések és egyéb rendezvények. Az agitáció csúcspontját május 1-én érte el. A megye összes ]községeiben volt felvonulás, tömeggyülés. A megye községeiben mintegy 126.ooo fő vett részt, a megye lakosságának 26.5 %-SL. Különösen jól sikerült megmozdulás volt Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Gyulán stb. Következő állomás Sugueztus 2o-ra való mozgósítás volt. Szeghalom, Gyoma, Szarvas komoly munkát fejtettek ki a kisújszállási nagygyűlésre va\ ló mozgósítás terén. Megyénkből lo.^-oo embert sikerült Kisújszállásra 1 vinni. Általában sikerült az októberi fegyveres felkelés ellenforradalmi jellegét bemutatni különböző kisgyüléseken, rendezvényeken, pártnapokon. Sikeres volt Nagy Imre csoportjának leleplezése, főbb revizionista nézeteik szétzúzása. De a pártagitációban tapasztalhatók negativ jelenségek ÍB. •» pártnapok résztvevői nagyon sok esetben csak a párttagokból, az erősen szimpatizáld körből tevődik össze. A párlnapok előkészítését nem előzi meg alapos szervező munka. Legtöbb községben dobszó, hangos hiradó utján történik a szerve és. Gyakori MVa az is, hogy az előadók nem mennek ki előbb a tömegbe tájékozódni. Gyakori, hogy a pértnapi előadások általánosak. Kevés lépés történt a rótegagitáció kialakítására.Nagyon gyenge a munkásokkal való foglalakozás* Keveset beszélünk az üzemi termelési agitáclőról. A rótegagitációban eredményt az értelmiség terén érünk el . Az országos pártértekezlet határozata fontos feldatkónt jelöli meg az ellenforradalmi elemek ós nézeteik elleni harcot, AZ ellenforradalmi elemek elítélése, megbélyegzése a pártszervezeteken belül egységes. Nem beszélhetünk erről ie>y a pártonkivüliek körében, mivel az adminisztratív intézkedéseket nem előzi meg és nem kiséri a politikai leleplezés. Kevés eredményt értünk el azon a téren, hogy a megtévedt embereket leválasszuk a tényleges ellenforradalmár októl. Akaaálya ezeknek az általánosítás, ^zek a helytelen nézetek nem segitik a párt ós tömegkapcsolat erósitósét, hanem akadályozzák. A pártszervezetek feladata ezeket a nézeteket felszámolni, politikai felvilágosító munkát kell folytatni azok felé, akik ilyen helytelen nézetet vallanak, mutassunk rá, hogy ilyen álláspontjaikkal mennyit ártanak a párt politikájának. A jelenlegi időszakban előtérbe került az eszmei harc, a revizionizmus mint fő vesaóly és & szektáns nézetek, megnyilvánulások ellen. Különböző előadások, konzultációk során sikerül széles körben szétzúzni Nagy Imre és csoportja revizionista nézeteit. Kevesebb eredményről ^lehet beszólni a szektás nézetek fülszámolása terén, ^zt a munkát akadáylozza az a tény, hogy sok helyen nem ismerik fel a revizionista és szektás nézetek lány egét, ennélfogva nem is harcolnak a nézetek ellen. Általánosságban asik szó a revizionizmus elleni harcról. Vannak olyan ta! pasztaiataink, hogy azoJaon a helyeken is rjevizionizmusról beszélnek, ahol főként szektás nézetek az „uralkod ók /pl. Biharugra, Pusztaotlaka, Békés szentandrás, Na^szénás./ í A revizionizmus és a hagyományos szektásság a mi megyénkben ma a párt | és tömegek közötti kapcsolat legfőbb akadálya. Ha csak a hibákról beszólünk, azt tudatosan felnagyítjuk, a tömeg is foglalkozik fele, elégedetlenkedik, minuenért a pártot teszik felelőssé. Nem esik szó a legfőbb eredményről, arról, ho fc y jelenleg proletárdiktatúra van, munkás-paraszt h&alom. Ez végső soron a párt és tömegkapcsolat bomlásához, a párt tekintélyének aláásásához vezet. Másrészt, aki parancsolgat, utasit, aki ellenfOiradalmárnak tekint mindenkit, aki semmibeveszi az emberek javaslat át*.-véleményét } akarvaakaratlanul az ellenság táborét szélesiti, alía^i^JiaJa becsületes embereket a párttól. \^\£^>^ 2>
