MDP Békés Megyei munkatervei, jelentései 1952-1955

1952-1955

M.D.P.Békésmegyei Bizottsága, B ékéscsaba. Jelentem, bogy Békéemegye területén a hordási munkálatok egyénieknél jólhaladnak, ezzel ellentétben a termelőszövetkezetek és csoportok többségében, valamint több állami gazdaságban is le vannak maradva a hordási munkálatok. Egyénieknél megyeszerte általában 90-95$-ig, de pl. a mezőkovácsházi járásban lO0$-ig el van végezve a behordás. Éppen ebből kiindulva a mezőkovácsházi járásban egyéni fogatok segitséget nyújtanak a termelőszövetkezetek hordási munkálatainak mielőbbi befejezésére, A tsz-ek lemaradása abból adódik, hogy kevés ' igaerővel rendelkeznek, de ezenkívül a tagság munkához való viszonya is rossz. Általában az a hangulat és az a vélemény van kialakulva, hogy a termelőszövetkezetek bérfogatokat nem használnak fel, a hordás és cséplési munka meggyorsitása végett, hogy azért terményt a csoportoknak kiadni ne-kellessen. Pl. a kardoskuti "Úttörő" tsznél 9.000 kereszt még kinnt van a határban és e-gabonamennyiség öszszehordására mindössze 15 igaerő áll rendelkezésre. A tsz. vezetősége a hordásba idegen munkaerőt nem enged bevonni. Még ott is mutatkoznak szervezési hiányosságok, ahol az egyéni gazdák fogatjaikkal a behordás meggyorsitása végett termelőszövetkezetekhez segitségül mennek. Pl. a battonyai Dózsa tsz-nél nem tudnak megfelelő munkaerőt biztosítani az idegen fogatokhoz, akik a kévét kocsira hányják. De ezmellett takarmányt sem akarnak adni a fogatosok lovainak. Mindezek a behordási hiányosságok gátolják termelőszövetkezeteinkben a cséplés menetét. A járások közül globálisan behordás terén legjobban áll a szarvasi és a gyomai járás, ahol 93 és 90$-ban állnak a behordassál. Állami Gazdaságok között néhány állami gazdaságban mintaszerű szervezési munka tapasztalható. Ilyen pl. a vizesfási állami gazdaság, ahol f.hó 13-án teljesegészében elvégzik a cséplést, amellett, hogy a tarlóhántást teljesegészében elvégezték és már a mélyszántásból is 300 holdat végeztek el ezideig. Ugyanilyen jó szervezettség tapasztalható a mezőhegyesi állami gazdaságban, ahol cséplési munkaerő szükséglettel indult meg a cséplés, emiatt a cséplési eredmények gyengék voltak, most azonban a gazdaságban 260 olyan dolgozót állítottak munkába, nőket és fiatalokat, akik ezideig nem vették ki részüket a munkából és ezzel a munkáslétszám kiegészítéssel a cséplőgépek teljesítményét átlagos napi 120 mázsával tudták fokozni. Penntiekkel ellentétben azonban komoly hiba mutatkozik a szeghalmi töviskesi állami gazdaság részéről, ahol a cséplési munkálatok mindössze 30$-ban vannak elvégezve, bár ugyanezen a területen lévő több állami gazdaság cséplési munkálata már befejezés előtt áll. A töviskesi gazdaság lemaradásának oka az, hogy a gazdaság munkájában nem tudott súlypontot alakítani minden munkához hozzákezdtek, egyszerre végzik a gabonával az ipari növények cséplését is, igy mindennemű cséplés le van maradva. * Megyeszerte több olyan község és tsz van, amelyek befejezték a cséplési munkálatokat, illetve közvetlen a befejezés előtt állanak. Általában az tapasztalható, hogy az egyénieknél hamarabb befejezik a cséplést, mint a tsz-knél. Pl. a békési járásban Békés községben az egyénieknél rövidesen befejeződik a cséplés, ugyanakkor egyedül a békési "Viharsarok" tszcs, végezte el teljesen a cséplést, mig más helyeken még lemaradás mutatkozik. Ugyanezen járásban a kamuti BLe-