MDP Békés Megyei munkatervei, jelentései 1952-1955

1952-1955

Jelentem, hogy megyénk területén az aratási munkálatok befejezéshez közelednek. Már több járás van olyan, amely aratáaát teljesegészében befejezte. Igy pl. a gyomai, szarvasi, szeghalmi és a mezőkovácsházi járások. A mezőhegyesi állami gazdaság területén is a mai napon befejeződött az aratás, csupán van még a gazdaságnak kb. 90-100 holdas másodvetésü területe, amelyen az aratást a holnapi nap folyamán befejezik. Megyei viazonylatban a tsz-k 95.5, egyénileg dolgozó parasztok 100, a kulákok l00j*-ban végezték el az aratási munkálatokat. Tsz-k vonalán mutatkozik némi lemaradás az aratási munkában, ami komoly szem vesztésé-get jelent. Pl. a sarkadi Lenin taz-ben kb. 20 kh. zab aratása van még hátra, ahol két kombájnnal éa 1 aratógéppel dolgoznak, a holnapi nap folyamán befejezik az aratást. A sarkadi Kossuth tsz-ben mintegy 15 kh. aratni való van, melynek az aratása a gyom következtében nehézségekbe ütközik, emellett 3_4>-os szemvesztesség áll fenn. Ugyancsak a zsadányi Előre tsz-ben mintegy 40 kh. aratnivaló van, ahol 1 kombájn és 16 aratópár dolgozik. A szemvesztesség mintegy 2-q holdanként. A holnapi nap folyamán az aratást befejezik, mert valamennyi erőt erre a munkára összpontosítanak. A hordási munkálatok megyei viszonylatban jóütemben haladnak, főleg az egyéni dolgozóknál. Inkább lemaradás van a termelőszövetkezeteknél, ami abból adódik, hogy maguk a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek megfelelő igaerővel. A behordási munkálatok lemaradása végett a gépállomások irányt vettek ennek szorgalmazására, s gépierővel pótolják be a lemaradást. Ez azonban bizonyosmértékig a cséplőgépektől vonja el az erőgépet. Mivel a behordási munkákban lemaradás van, igy vontatottan halad a tarlóhántás és másodvetés. A cséplési munkálatok a hét slejével az egész megye területén teljesütemben beindultak. Ezideig a tapasztalat az, hogy a munkálatok jőütemben haladnak. Ezt főleg az segiti elő, hogy többhelyen alkalmazzák a Bredjuk-féle módszert. Pl. a gyomai járásban az örménykuti állami gazdaság a Bredjuk-féle módszer szerint óránként 42-mázsa búzát csépel el. A naponkénti teljesítés élére az 500-mázsát. A cséplési munkák jóeredményét segiti még az, hogy a megye területén nagyréaz-^ ben meg vannak szervezve a kettő

s műszakok. Itt azonban tapasztalhatók hiányosságok, pl. Gyulavári községben a "gépállo ás gépéhez szerződött munkások ezzel nem értettek egyett azzal az indokkal, hogy az éjszakai cséplés szemvesztességgel jár. Itt azonban a hiányosság abból indult ki, hogy az éjjeli műszaknál gyenge a világitás, ami a megyében többhelyen tapasztalható. Gépállomások vonalán mint már az elmúlt hét folyamán is jelentettem még mindig fennállnak a jőszervezés hiányai. Különösen megmutatkozik ez a sarkadi gépállomáson, ahol a vezetőség egy-egy géptörés alkalmával nem gondoskodik kellő időben a szakemberek kiküldéséről. Ez ab. bői adódik, hogy már a cséplési munkálatok beindításakor nem osztották be a szerelőmunkásokat, a cséplőgépekhez. Igen gyakoriak a géptörések, A mai napon pl. a gyulai járás területén 5 db. cséplőgép állt, különböző géptörések miatt. Ugyancsak az orosházi járásban, ahol a mai napon 3 db. gép állt, géptörés következtében. A gyakori géptörések nagyrészt abból adódnak, hogy a gépállomások a kijavitási munkálatokra nem fordítottak kellő gondot. A begyűjtési munkák megyei viszonylatban megfelelő ütemben folynak Az utóbbi időkben komoly eredmény tapasztalható azon a téren, hogy a dolgozó parasztok és a tszcs-k is már a cséplőgéptől egyenesen a