MDP Békés Megyei munkatervei, jelentései 1950-1952

1950-1952

eltérés nem volt-,^az említett három csoportot egyhelyen helyezték el. Az ezután következő negyedik és ötödik szállítmányt pedig külön-küirn helyezték el. A csibék megérkezése után azokat dr.Juhász Miklós a gazdaság kezelő állatorvosa megnézte, majd Janecské János állattenyésztési segédagronómusnak ézt,"mondotta, hogy 6-hetes korukban be kell oltani a csibekt t. Amikor a fenrtetb emiitett három csoport csibe elérte az oltási korhatárt dr.Juhásznak többesetben szólt Janecskó állattenyésztési segédagroncmus, Kicsovics György vezető agronómus, hogy az első három szállítmány oltási korhatára lejárt és azokat oltani kell. Dr.Juhász azonban olyan kifogást hozott fel, hogy meg fogja várni, amig az utolsó szállítmány is eléri az oltási korhatárt és ezután oltja be valamennyit egyszerre. Az első három szállítmány egyhelyen volt és azokközul az utolsó szállítmány is betöltötte az oltási korhatárt, melyről dr.Juhásznak tudomása volt és az oltást enne* etilénére sem végezte el. Az első nagyobmérvü elhullás május 14.-én következett te, amikor már a negyedik szállítmány is elérte az oltási korhatárt. Amikor már a baromfivész teljesen erővel fennált ós erről dr.Juhásznak tudomása volt, akkor is csak 17.-én kezdte meg az oltást, melynek következtében a 17.-1 2349 db.elhullást 22.-én csupán 32-db-ra sikerült csökkenteni. Annak ellenére, hogy dr.Juhász a csibék nagymérvű pusztulásáról 14.-értesítve lett,az oltóanyag beszerzéséről ugj gondoskodott, hogy csak 17.-én tudta meg- v kezdeni az oltást, mely három nap alatt a legnagyotbmérvü pusztulás volt. A fentieket vagyis Juhász Miklós állatorvos bünős mulasztását igazolják a felvett tanúkihallgatási jegyzŐkönyvek,továbbá a gazdaságtan f. hó 22.-én felvett jegyzőkönyv, amely az elhullással kapcsolatos szakvéleményt rögziti le, melybe bennfoglaltatik az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának március 8.-án megjelent 11 számú utasitása, melynek E/19 pontja előírja a baromfiak 5-hetes korukban való pestis elleni* baol^ásá., melyről nevezett tudomással birt. Jelentem továbbá, hogy dr.Juhász Miklós személye ellen egyébb kifogás is merült fel, melyet részben a gazdaságban, részben pedig egyénekkel szemben követett el. Igy pl.f.hó 11.-én az örményzugi gazdaságban elsőizben hajtottak ki 300 db. szarvasmarhát a legelőre. Ezt megelőzőleg Kicsovics György a gazdaság vezető agronómusa értesitette Juhászt,hogy a csorda kiverese előtt valamennyi áliatot egészségügyileg felül kell vizsgálni és azokat a rendeletben előirt kötelező védőoltással ellátni. Dr.Juhász a felszóllitásnak nem tett eleget és a védőoltásokat a mai napig sem hajtotta végre, melyből kifolyólag a tuberkulon fertőzés veszélye fennáll. A fenti gazdaságban kb. március hónapban több borjú megbetegedett, a jelek szerint tüdőgyulladásban voltak. F.év április 18.-án a minisztérium, az állami gazdaságok TRÖSZT-je állatorvosai megvizsgálták az állatokat és jegyzőkönyvben utasították dr.Juhászt arra,hogy beteg borjukat naponként, egy hétig oltsa be a megadott gyógyszerrel, majd utánna négynapos szünettel tovább folytassa az itést. Janecskó János, valamint Kicsovics György, továbbá Laszkács József állattenyésztési brigádvezető vallomása szerint az utasitásnak Juhász nem tett eleget,melynek következtében 2-borju/L elhullt, 13-db. pedig kényszervágásra került. Az elmúlt év augusztusában Paulovics pál Síarvas,tanya 187 z.alatti kisparaszt tehere megbetegedett és Juhászhoz fordult orvosi segítségért. Juhász gyógyszert rendelt, melynek következtében nem javult a tehén ál-