MDP Békés Megyei munkatervei, jelentései 1950-1952
1950-1952
M.D.P. Megyei pártbizottság, Békéscsaba . Jelentem, hogy a megye területén a tavaszi munkálatok többnyire zavartalanul folynak és már van olyan tszcs, mely a munkálatokat -borsé,mák és tavaszi buza vetését- be is fejezte. Legjobb eredményt az orosházi járás érte el, ezenbelül Csorvás, mely 56^-ban tett eleget tavaszi árpa vetésének. A mezőkovácsházi járásban tapasztalható a munka lemaradá sa és főleg az egyénileg dolgozó parasztok nem is igyekeznek ezen változtatni. Pl. a battonyai mai piacon igen sok dolgozó paraszt jelent meg kocsival, lóval, akiknek tulajdonkeppen érdemleges dolguk nem volt a községben. Amikor kérdezték tőlük, hogy miért nem mennek dolgozni azt válaszolták, hogy hideg szél fuj. Továbbra is tapasztalható a megye területén, főleg a tszcz-k április 4.-re történő munkafelajánlása. A sarkadi "Lenin" tszcs, mely országos viszonylattan elsők közé tartozik április 4.-re felajánlotta a mák elvetését, melyet már teljesített is, valamint felajánlásából lo-hold árpavetését is elvégezte. A battonyai állami gazdaságban a tavaszi munka igen vontatottan halad. Ez annak tudható be egyrészt, hogy az őszi mélyszántást annakidejében nem végezték el és igy most a meglévő erőiket erre Öszpontositsák. A gazdaságban egy uj gyártmányú Szedőn erőgép van, azonban addig nem állítsák munkába, amig az ÁMG. alközpont a géphez szükséges speciál olajat meg nem szerzi, melynek határidejét nem tudják megállapítani^ mert Budapesten-a gép leküldésével egyidejűleg, de még utánna sem gondoskodtak a szükséges elajról. A megye területén, ezenbelül főleg s békési járásban tapasztalható a tszcs-k megerősítése. Bélmegyer községben a "Béke" l-es tipusu tszcs. "Vörös Október" néven III-as típusúvá alakult át, melybe 2o-család a helybeli "Petőfi" tszcs-ből is átlépett, és igy az uj III-as tipusu esc portnak mintegy 2oo-tagja van, mely szám napról-napra növekszik. Ugyancsak Bélmegyeren a "József Attila" l-es tipusu tszcs. "Rákosi" néven III-as típusúra alakult át. Kamut községben a felfejlesztés során megközelítették azt a szükséges számot, melynek alapján a község tsz.község lehet, vagyis a dolgozó parasztság többsége tszcs-tag. A felfejlesztés serán a különböző csoportokba mintegy 3o-kulák is belépett, akik a községben lévő földterületüket valuták be és csak azt vitték be a csoportba, peflig közöttük lehet olyat is találni, mint pl. Kertéss Imre, aki apjának 75-hold földje volt, vagy Almássi Gábor 3o-holdas kulák. A kulákokat az!elmúlt napokban a csoportokból kizárták. Szórványosan lehet tapasztalni a tszcs-kben,hogy kilépések történnek. Legutóbb £ gyulai "Petőfi" tszcs-ben volt ez tapasztalható és néhány nap alatt 15tag lépett ki, akik ipari vonalra mentek dolgozni. Kilépésüket többnyire azzal indokolták meg,hogy az ipar vonalán sokkal nagyobb lehetőségül van a megélhetésre. Az egyénitulajdonban lévő mezőgazdasági erőgépek kijavítása általában igen vontatottan halad. Ennek oka az,ho 6 y az egyéniek részére még sokkal inkább nehezebb a szükséges alkatrészek beszerzése, mint a gépállomások részére és az^érkező alkatrészekből természetszerűen elsősorban a gépállomásokat elégítik ki. A megye viszonylatában az egyéni tulajion ban lévő gépek mintegy 5o-6o^-ban vannak kijavitva. • / •
