MDP Békés Megyei egyéb értekezletei 1949. február 22. - 1950. február 14.

1949. február 22.

— íz «* I természetesen elutasították a kupec felvételét nagy felháborodások kőzött. Hogy politikailag helyes Irányban terelődjenek feltétlenül fontos, hogy a pártszervezetekt rendbehozzuk. Javaslatunk lenne hogy a Megyei Bizottságban lg a mezőgazdasági és szövetkezetIpolltikal osztályok seütká belül legyen egy elvtárs, termelőszövetkezeti felelés. Most már az indításnál fontos feladatnak tartanánk, hogy politikailag is Jó Irányban nénjének. Komócsin Elvtárs: A szövetkezetek vizsgálatával kapcsolatban tapasztaljuk, hogy sok hslyon a s zíívetkezetek fejlesztése szempontjából döntő kérdés a fedube 11 közhangulat kérdése. Volt olyan, hogy a fülűbe. 11 közhangulat erősen szövetkezet-ellenes volt, és több szövetkezet szét­züllésére "veze tett. Tehát nagyon fontos, hogy mi irányítsuk a falu-tf»ngu­Blrkás elvtárs: Vannak olyan esetek, hogy 176 h>ld föld 18 ember nevén" van, de til üü- hold fSídet Juttatás sorén kaptak, és szsel nem mentekbe a szövetkezetbe, ezt mint saját kia kapitalista termelési üzemüket próbálják a közösségből eredő anyagiakon keresztül fejleszteni, S« azért történt meg, raort itt erőszakolták aMnKacRxazflcíxakakx a paraszto­kat a szövetkezeti termelésre. Tisza elvtára: Nekünk a megyében van 53 termelő csoportunk. Ebből v n 37 III. fokú, ö II. fokú 10 i.ső rendű. Ezek között van igen Jelentős mértékben rizs, ami vslö3zinü felszámolásra került, Alt^ában­véve az I-II. csoport kimondottan kapitalista. A III. fokú termelésben is vannak rizstermelők, de özek se hosszú életűek, mert kizárólag a gazda­ségi serrétség miatt csináltuk III. fokú termelő csoportot. Ugyanokkor ujabb Jelentkezők vannak, tehet lényegében visszaesés nem lesz. Nálunk általános Jelenség, ha politikai szempontból vizsgál­juk, hogy a ml elvtársaink a t áblás csoportokon belül nem látják tisztán a kulák kérdést. Clyan véleményük v«, hogy a kulakok majd szépen beol­vadnak a táblás tejmalésbe. A táblás müve lés ben az a helyzet, hogy ná­lunk sincs kisgazdapárti. Persze ezeknek a csoportoknak legnagyobb része • zektáns Jellegű. V a n olyan, aMlyik 4-5 hadifogolybél tevődik össze, van c lyan ahol csupa kommunisták vannak. Van olyan is, ahol ^g ész seres a meg­oszlás pártállás se-int, de ha a szociális msg oszlást nézzék, rágl gaz­dát nem Igen találunk köztük, túlnyomó része kishaszonbérletböl alakult, olytn formában, hogy a uját földjével nem ment be, csak a haszonbérletével. Ezeknek bevitele igen komoly feladatot Jelent majd. A felülvizsr álat során a szövetkezeti kír lés komoly formában tudatosítva lett a megyében és a tag­ság között» e a csaga és kolhozzal már nem tudják ijeszthetni a parasz­tokat, egyszerűen vicc formájába elütik a kolhoz és csajka k'rdést. mi a politikai részét illeti, azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy a Kis­gazdapárti tagokat nem lehet megt&lálni. PJU két véglet van, ami mutat­kozik a szövetkezeteknél. Azokon a területeken, ahol& rzi a Kisgazdapárt reakciós része, hogy erősebb, mint mi vagyunk, igyekszik bekerülni ugy a szövetkezetbe, mint a DÉFG6z-ba. Ahol gyengének érzi magát, ott meg tel­jes egészében visszavonul. Lz tapa ztalható a népfrontnál is. Ugy lát­szik, hogy központilag irányított kérdésről van sz6, mert találkoztunk alyanoal, hogy megindultak a tagtoborzások és folyik az átszervezés, Ugy néz tel a megye területén kb. hogy a kisgazdák újra igyekezik életrekelteni a régi Nagy Ferenc Idejében lévő kisgazda Pártot. Egyáltalán nincs olyan lát­szat, hogy a kulákok&t kiszórják ós ugy hiszem, hogy ez másutt is tapasztal­ható. Ugy tapasztaltuk, hogy legélesebb formában a szövetkezetek demokratl­Bálásánál robbant ki az osztályharc. Ezen a területen az elvtár sftf.uk tény­leg olyan harcosak, hogyh» valaki a kulák mellett ki próbál állni a legszi­gorúbban lépnok fel ellene. 3orbás elvtárs. Tény «z, hogy a kolhoz és csajka masével már nem lehet a parasztokat ijeszgetnl, a felülvizsgálás során amikor megkérdettük az elv­fa ás akat, hogy lesz-e kolhoz azt felelték, hogy lesz elvtárs, mert mi már negkezdtük az építését. Plsza elvtárs. Amikor a szövetkezeti csoportokat megnéztük megállapítottuk lógy politikailag leg vannak maradva. Megyénkben csináltunk külön egy négy­letes iskolát és egyetlen-egy iskolánk' sem lehetett tapasztalni olyan érdek* Lődést a szövetkezeti k rdés iránt, anl ezen az iskolán megmutatkozott. A Külső előadákat szinte el sem akarták enredni és az iskola végeztével meg­állapítottuk, hogy komoly mértékben megerősítik az itt szerzett politikai tudást a táblás csoportok életét és fejieazti az egész falu'oan.

Next

/
Thumbnails
Contents