MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1954. március 16.

Ismétlem ez aláhúzza a munka jelentőségét, ezekkel az emberekkel^ pártszervezeteinknek és tömegszervezeteinknek, tanácsoknak különös súllyal kell foglalkozni. Azt hiszem^ hogy azt nem kell különösképpen érzékeltetni, hogy mennyivel más körülmények között indultunk neki a tavaszi munkának, mint az elmúlt évben, amikor megvan minden felté­tel, hogy a tavaszi 'buzavetés tervet is teljesítsük. Kormányzatunk biztosit megyénk számára 15.544 mázsa kiváló minőségű búzavetőmagot, amely a Szovjetunió ultal korábban rendelkezésünkre bocsátott jó minő­ségű vetőmag elszaporitásából adódik. B vetőmag megfelelő, jő ter­mést lehet elérni az időben való vetés esetén. Ha megnézzük a vető­mag kivitelét, azt kell látni, hogy 15.544 mázsa, amely rendelkezés­re áll, községekhez le van szállítva, ebből összesen 1.57o mázsát vit­tek ki, ami nagyon kis része a rendelkezésre bocsátott vetőmagnak, valamint annak, amit el kell vetni. A termelőszövetkezetek kivittek 417 mázsát, az egyénileg dolgozó parasztok 854 mázsát. Hogy a tavasz­buza vetését lehetővé tegye kormányzatunk a dolgozó parasztok részé­re is ujabb kedvezményt biztosit, abból a szempontból, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztoknak - akik a termelőszövetkezetekből kilép­tek es nem kaptak vetőmagot - biztositja a kölcsönt, azoknak a dol­gozó parasztoknak is, akik tartalék földet béreltek, szintén biztosit­ja a kölcsön vetőmagot. Bz az intézkedés sem hozta meg - legalábbis az utóbbi napok azt bizonyítják - a megfelelő eredményt. Azok az ada­tok, amelyeket elmondtam tegnap déli adatok. És ha megnézzük egyes járásokon belül, még nagyobb problémák mutatkoznak meg, mint a gyulai járásban, ahol alig loo mázsa vetőmagot cseréltek ki. Gyomai járás­ban összesen 7o mázsa vetőmagot vittek ki, sharvasi járásban 15o mázsát Mind azt mutatja, hogy legtöbb helyen alig vittek ki vetőmagot. 3?edig minden községben - kivéve 1-2 községet - van olyan dolgozó paraszt, aki nem teljesítette őszi gabona-vetés tervét. Párt- és állami szerveink előtt is világos, hogy a kenyérgabona vetés­terv teljesítéséből nem engedhetünk semmit. Semmi engedményt nem lehet tenni ezen a téren, sem termelőszövetkezetek, sem egyénileg dolgozó parasztok területén. Ennek ellenére nem megy megfelelően a politikai­felvilágositó munka.Adtunk megfelelő felhivást a Központi Vezetőség figyelmeztetése alapján, hogy a tavaszi buzavetés általános fel­vetéséről át kell térni a konkrét, személyhez szóló felvilágosító mun­kára, A helyi tanácsok mérjék fel,, hogy kik azok, akik nem teljesítet­ték a tervet. És pártszervezeteink foglalkozzanak ezekkel az emberek­kel. Ha ilyen módon nem érünk el eredményt, akkor módunkbán áll hi­vatalosan is felszólítani az illető dolgozó parasztot, hogy tegyen ele­get törvényes kötelességének. Azonban ismételten aláhúzom ezen a téren a politikai munkát. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a késői kitavaszodás miatt a tavaszi buzavetésnek pár napon belül meg kell történni, akkor méginkább súlyos az a helyzet, ami megmutatkozik a megyénk területén. A tavaszi buza­vetésnél, amellett, hogy megfelelő talajba kerüljön, a gyorsaság a leg­fontosabb. Meg kell azt mondani, hogy azt a tavaszi búzát, amelyet ké­sőn vetünk el, súlyosan fogja érinteni a nyári meleg, a későn vetett tavaszi buzaba van a legtöbb szorult kenyérgabona. Bzt ári leginkább az aszálynak a veszélye.Tehát a tavaszi buza legfontosabb agrotechni­kája a .gyorsaság, másrészt, hogy ősszel felszántott, jó ülepedett ta­lajba kerüljön. Harmadrészt olyan talajba vessük, amely az elmúlt év­ben trágyázva volt, kapás volt benne,-répa, tengeri, vagy borsó. Akkor kiváló terméseredményeket érhetünk el. Megyénkben is van erre példa, találkoztunk a szeghalmi járásban - a gyenge talajon - olyan dolgozó paraszttal, aki 12 mázsás termést ért el. Mezőhegyesen 14-17 mázsáig termesztettek tavaszbuzát kh-ként. Bz is bizonyítja azt, hogy nem in-

Next

/
Thumbnails
Contents