MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1953. december 12.
fMf értelmezik a párthatározatot. Megmondhatjuk az$, hogy habár elolvasták, de még ezideig nem igyekeztek konkretizálni a saját területükre. A dolgozókkal való kapcsolatról elmondhatjuk azt, hogy leginkább mi voltunk elszakadva a tömegektől. Sokesetben, amikor kimentünk, csak a vezetőket találtuk meg.De nem kerestük meg azt a becsülete* dolgozó parasztot, aki lent a területen közvetlen harcol a párt határozatának, kormány határozatának végrehajtásáért. Nem ismerjük sokesetben problémáikat ás igy nem is tudunk hatáiéfl intézkedést tenni a oroblemá^iuk megoldásában. Ezen változtatni kell. A kisgyülések tartásánál vezettünk be olyan módszert, hogy kimegyünk,de nem mi tartunk hangzatos előadásokat, hanem a dolgozok mondjak el problémáikat. Kérjük javaslataikat, hogy milyen formában küszöböljük ki a hianyossagokat.Ezt a módszert átfogjuk adni a k'zségi vezetőknek. Az egyéni agitáció kiszálesitósóvel igen komoly probléma van. ffieküní meg sokkal többet keli fogdáikjani a dolgozókkal, hogy megértessük a pártkormányhatározatokat. Pl. megX kell azt csinálni, hogy a járási pártbizottság agit.prop.osztálya konkrétabban segitse lent az alapszervezeteknél az agit.prop.felelősöket. Megtanítani őket, hogy hogyan kell irányítani, segítenivaz agitációs munkát, hogyan kell megszervezni. Olyan értelemben kell, hogy segítséget adjunk, hogy ne általánosan, hanem konkrétan készítsünk fel egy-egy agitátort. Probléma van a párt ós a tanács viszonya területén. Mintahogyan Nagy elvtárs felvetette a tanácsokat meg kell tanítani vezetni. Ahhoz, hogy megtudjuk tanítani őket nagyon sokat kell tanulnunk nekünk is.Megmutatkozik az a probléma, hogy községi pártbizottságaink sem tudják kellően irányítani, ellenőrizni a tanácsok munkáját.Ha a mi munkánkban beszélhetünk is - nem teljes tervszerűségről - de a tanács munkájában egyáltalán nem beszélhetünk tervszerűségről. Tehát fokozottabban kell, hogy megtanítsuk tanácsainkat, hogy a bürokratikus munka kiküszöbölésén keresztül helyesen tudjanak vezetni és helyesen tudják összefogni a soronlévő feladatokat. Nagy elvtárs felvetette a termelőszövetkezetek megszilárditásának kérdését: A mi területünkön a hiba aZoknál a termelőszövetkezeteknél van, ahol nincs még pártszervezet. Nagyon sokszor elmondottuk mi azt, hogy meg kell alakítani a pártszervezeteket azokban a termelősz-övetkezetekben, ahol nincs pártszervezet.Azonban még ezideig megfelelő intézkedést nem tettünk ezen a téren.Tehát itt vannak a fogyatékosságot. És akkor keressük, hogy miért nem haladnak azok a termelőszövetkezetek olyan helyesen, mintahogyan fa. párt határozata megköveteli. Amely termelőszövetkezeteben megalakítottuk is most az utóbbi időben a pártszervezetet, azokkal sem foglalkoztunk megfelelően. Itt egyszerűen kiadták a kérdőivet egyes dolgozónak, ha jónak látta kitöltötte. De, hogy huzamosabban foglalkoztunk volna ezekkel a dolgozókkal, ez nem történt meg. Palyik elvtárs felvetette a bizalmi hálózatnak a kérdését. Ez a kérdés el van hanyagolva, különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol termelési egységenként megtudnánk alakítani a pártcsoportokat. Nekünk az a tervünk, hogy termelési egységenként népnevelő csoportokat hozunk létre.Ezeket a népnevelő csoportokat a felelősökön keresztül állandóan tájékoztatni tudjuk, anélkül, hogy hetenként megtartsuk a népnevelőértekezleteket. Nagy elvtárs: Általában értik-e a mi elvtársaink, hogy milyen gyönyörű munkáról, milyen szép feladat egész népünk jólétóért harcolni? Badar elvtárs: Ilyen jelenségekkel találkozunk. Ismerik a kommunisták a párt határozatát. Ezt járási választmányi ülésen, községi választmányi illésen, aktivaértekezleten, párttaggyűlésen megtárgyaltuk. Van lelkesedés az elvtársait között. Hiba lenne, ha azt mondanánk, hogy nincs. A termelőszövetkezetekben abban mutatkozik meg, hogy a munkafegyelem alapjábavéve megváltozott. A munkához való hozzáállás a kommunisták példamutatásán keresztül előrehaladt.