MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1951. február 17.
-r 8 * . '"*.'''. Egy hiányosságra szeretnék rámutatni.' Amikor I. tlpusu tszcs', alakul már ott rög$Öh kijelentik,hogy "bizonyos idő múlva "III. típusúra alakit juk át.Jó,ha az elvtársak igy gondolkoznak, de szükségtelen erről beszélni,mert valószinüleg azért alakult l-es típusú termelőszövetkezet, mert a dolgozó parasztok még nem értették meg a fejlettebb forma előnyeit. A fejlődés magával hozza majd az átmenetet. Döntő kérdés,hogy a tszcs, tagsága menjen tszcs, szervező agitáciőra falun. A megye területén a tszcs tagoknak csupán 4-5 é^-amegy tszcs-t népszerűsítő agitációs munkára. Az újonnan t'szcs-t alakító dolgozó parasztokat egyszerűen magukra hagyjuk, nem veszünk irányt arra,hogy ezek a belépésük után megértessék a falu dolgozó parasztjaival a szövetkezeti„mozgalom helyességét. Ezeket a feladatokat feltétlenül szemetesen a járási bizottságnak kell megbeszélnie a tszcs', alapszervezet vezetőségével. Agitációnk során sok hiba van abból,hogy népnevelőink nem tudják mi különbség van az egyes tszcs, tipusok között,hogy maguk tudjanak • választani a dolgozó parasztok, melyik nekik e legmegfelelőbb.' Agitációnk szempontjává kell tenni az alapszabály megvitatását. Ha ezt ismertetjük elérjük azt,hogy a dolgozó parasztok párttagjainktól fogják azt megtanulni és ez'sel kivonjuk őket a kulákok befolyása alól. . „.'••' Párttagjaink részéről is hiányosság mutatkozik a.példamutatás terén. E'z is sok esetben az alapszabály nem ismeréséből fakad.Az eddigi ta^paaztalatok nem mutatják azt,hogy párttagjaink a dolgozó parasztok számához/ mérten nagyobb számban lépnek tszcs-be. A belépett 43o családból 79 párttag család van. A minisztérium által*leküldött tszcs, szervezőket nem ugy állítottuk munkába,hogy a képességüket döntő mértékben ki tudtuk volna használni.Azt tapasztaltuk egy- k játnehé z községre ki kh "M-i:^k A^oko-h ac* olytársakat, fí ekik az a feladlak,hogy irányítsák a tdzcs; szervezés munkáját.Foglalkozni kell ezekkel az elvtársakkal és akkor tudjuk munkájukat hasznosítani. A tavaszi munkák beindításáról akarok még röviden beszélni. A jó idő járás miatt a tavaszi árpa vetés már meg is indult egy-két községben. Lényegében egy-két hét választ el.bennünket a tavaszi munkáktól. Látnunk kell,hogy szántóterületünk nagyrészét tavasszal kell bevet- • nank. A munkának kisebb részét ksiizá végeztük el az ősszel. Döntő erőt kivan meg tőlünk,hogy tavasszal el tudjuk végezni a mezőgazdasági munkát. - ' . , A dolgozó parasztok minél inkább magukévá teszik a munka elvégzését, a kulák annál inkább fog ez ellen agitálni.A kulákok fokozottabb ellenőrzésével, a dolgozó parasztok fokozottabb felvilágosításával határidőre teljesiteni tudjuk a vetéstervet. A tervfegyelmet hangsúlyozom még ki az elvtársak előtt. Bármilyen növényféleségből nem teljesiteni a tervet, annyit jelent,hogy annak kárát látja az egész népgazdaság* Azért van terv, mert a tervben előirányzott dolgokra nekünk,, az egész ország dolgozó népének szükség van. A dolgozó parasztoknak „ki Írni, hogy mely növényből mennyit termeljenek nem szabad. A kulák készítsen vetéstervet, azt vigye be a tanácshoz, ha azt a tanács jóváhagyta, az ránézve kötelező. Az ellenőrzést alaposan meg kell szervezni. Le kell mérni a földterületet,hogy a kulák a vállalt mennyiséget valóban elvetette-e. Szocialista szektorainkat kell alaposan előkészítenünk a tavaszi .munkák ^elvégzésére . Elsősorban abból a szempontból,hogy deficites termelés elo ne álljon. Időre és a gépi erő jobb kihasználásával végezzük el a munkát. . - •
