MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.
1949. október 4.
Lástá^ meg, hogy alt lehet alkotni egy országban, ahol a vezetés a hatalaa a wnr^fií* áa parasztok kezében v a n t ez serkentsen bennünket forradalmi harora."endkivm feszült osztályharc közepette élünk ugy bei, mint külpolitika szempontból.Tömegesen kall gyártanánk mindent, hogy minnél többet adjunk a,dolgozóknak, oinnel jobban lassúk el hadseregünket modem felszereléssel, hogy as imperialisták reszkessenek, ha a háborúra gondolnak* Számtalan ok van arra* hogy leszavasztassuk aa ország lakosaágát éa eredményesen fejezzük be a tervkölosönjegyzést. Eddig megyénkben 37 i> -ben teljesítettük az előirányzatot*A párt utasítása, hogy péntekig, asas okt. 7-ig be kell fejezni a tervkölcsönfegyzést*A reakció nemcsak a kulákon keresztül támad, nemcsak aszal próbál befolyást gyakorolni a szegény ós középparasztságra, hogy kovás a pina, sok adót kell fizetni etb, hanem összefűzte munkáját a klerikális reakcióval is.Bgy évvel ezelőtt, amikor az állási megegyezett as rröv. éa ref. egyházzal ketté szakadt a klerikális reakció, most azonban látjuk, ^hogy ay ysetrfrontbs tösttrültekT s T~ter esz/tény SfiThaz, al. f ap egyformán támadja a demokráciát.Elmosódta* a határok az egyházak o^ött.l sgvscges tömb be/ vonulnak fel a demokrácián ellen. Most amikor látják, hogy a párt ereje jelenleg a kölosönlegyzés sikerére épül, vallásos probláaáaak,/vallásoktatás mkórdését/ dobnak a tömegek közé, had rágóijanak rajta és aszal al toraljak a figyelmet a fontosabb kérdésektől.A faluban aost as a feladatunk, hogy felszámoljuk a klerikális reakció, valamint a kulák ellenállást, ebhez a munkahoz szükségünk van forradalmi erőnkre és elszánt harci akaratunitra •Pártunk irányításával meg is oldjuk ozt a feladatot éz győzelemre visszük az i> éves tervköicsönjegyzést.A mi pártunk, mint már több nehéz helyzetben aost is megtalálja a megoldás kérdését*£gy ami Igen megnehezíti munkánkat, hogy a falusi népnevelő elvtársaink nem minden esetben végeznek Jó munkát J*am végzik lelkiismereteaen., sok ecetben ők sem jej^eznek, nem j^ajrnak elől Jó példáv al , koldulásnak tekintik a gyuitéat f nem csinálnak" ' ~narölrtéJrgOl3aeg^JBüJÍQiSBal söre. Vannak népnevelőink, akik sajnáljáx a kulákot. azt a kulákot, aki bebizonyította, hogy veszett ellensége a demokráciának, a dolgozó parasztságnak, akli kormányzatunka a szegényparasztság erdekében annyi rendelekekkel és egyéb állami intézkedésekkel szorít viasza.Jiegfele4keznek az osztályharc viteléről a al népnevelőink, ehelyett hagyják kidobni magukat, vagy hogy a kulák gazembereknek mondja la őket , nemhogy odavágna a kulák pofájára ugy,hogy Uéashestérne .Akad olyan népnevelő t aki ha lássa, hog y sir a kulák o la elkezd vela alrni éa katta n flTM^T* n * m osztályharc Vitelé, ez nem — kommunista magatartás, igy oaztályharoe megvívni nem lehet.Kiszánt harcos kommunistákra van szükségünk abban a munkában, akik nem Íjadnak aeg a nehézségektől, hanem visszaverik as ellenállást.Mi asm akarjuk az embereket pénzüktől megfosztani, nem erről vana szó, hanem arról, hogy beakarjuk bizonyítani, hogy azt az államot, aaly biztosítja jólétünket* biztosítja a békét mindenben támogatjuk. Azonban tudnunk kall azt, hogy ha a kuláknak sokapénze évekig biztosítva van gazdasági jóléte . gyarapszik támogatja a szegényparasztot s agyban politikai befolyást is gyakorol rá*Vagyis tudnunk kell, hogy a gúlák ereje gazdasági erősségéhen rsjlik.Meg kell gyengíteni a kulák gazdasági erejét, ol kall érnünk, hogy aost amikor szükség van erre adja be pénzét az állam kasszájába. 8a a kulák nem ad pénzt* nemcsak azt Jelenti* hogy zsugorít hanem,hogy tisztásán van azzal a reakció eddigi veresege után ő van soron. a,demokráoi őrá eaeli vasöklét és könyörtelenül Issulyt rá. Azzal is tisztában van a kulák, hogy ha ő nem jegyez kölcsönt a közép, vagy szegényparaszt joggal mondhatja, hogy nem fog jegyezni, és ezzel betör a középparasztság soraiba.Idáig a szegényparasztság volt as 1pari munkásság malist, aki a legjobban járult hozzá a kölcsönhöz. Hiszen a szegényparaszt ság száz és száz példáját láttuk, hogy 5ooFt-ot is jegyzett. vagy igyekezett eladni valamit, hogy eleget tegyen hazafias kötelességének. Azonban sokkal nagyobb eredményt kellett volna idáig is elérnünk a falvakban, mert ha parasztságunk gazdasági helyzetét összehasonlítsuk a mait gazdasági helyzetével nagy változást
